Különleges epizód ~ Valentin nap nyáron

Furcsa egy reggel volt...

 A telefonom rezgésére ébredtem. A szememet bántotta az ablakon át beszűrődő nap fénye. A mobilomat kézbe véve felültem - kikerültem a polcot amely olyan sok fejsérülést okozott a nyár folyamán - és elolvastam az sms-t.

                 Ryan és én randizunk. Este jövök :3 Puszy <3

                                                      

Az üzenet tartalmából kiderült, hogy Victoria küldte úgy fél órája. Hát jó, nem értem miért kellett ezt az orromra kötni... Jézusom már fél tíz.. 

  Felöltöztem - ami újabb fél órába került hihihi - és elhagytam a felmelegedett turnébuszt. Már nem emlékszem miért nem a hotelben aludtunk, lehet hogy túl későn érkeztünk és azért... Valahogy a tegnap este teljesen kimaradt. Nem ittam szóval nem tudom miért... 

 Átsétáltam tehát a szomszédos buszba és hatalmas meglepetésemre az teljesen üres volt. Csak kólásdobozok és csokispapírok voltak szanaszét a földön. Na meg egy papír az asztalon.

                                 

                          Szerelmemmel városnézőben  vagyunk! 

                                         Este, vagy legkésőbb 2 év múlva jövünk. :)

                                                         Carlos.

Hát ez már kicsit megijeszt. Nem, nem a "két év múlva jövünk" hanem az, hogy hirtelen mindenki turbékol. 

 Alaposan körbenéztem de más levelet nem találtam. Márpedig három fiam még hiányzik a sorból.

 Persze ilyenkor mindig érdemes felnézni a twitterre. Az önimádó Kendall, James és Logan ott mindig elérhető. Hát leültem a kanapéra és felnéztem a Twitterre. 

Nos, ennyit találtam. Logan 2 napja nem posztolt semmit. Mondjuk az kicsit rosszul esik, hogy mindenki elment nélkülem. :( Viszont az zavar a legjobban, hogy nem tudom mit csinál Logan. És ebbe beleőrülök.

 Szomorúan elraktam a telefonom és lehajtott fejjel ültem úgy 2 percig. Aztán világtörténelmi csoda történt: elhatároztam hogy én is szórakozni fogok. Azt még nem tudom, hogy és hogy hol, de ráérek kitalálni. Az biztos hogy én nem fogom senki orrára kötni ezt az egészet.

 Így hát elmentem a táskámért és nekivágtam az útnak. Nem tudom pontosan melyik városban vagyunk, de a látvány minden utcában ijesztő.

 Mintha a szerelmesek megszállták volna a várost. Egy ember sem sétált egyedül, akármerre néztem kéz a kézben járkáló párokat láttam, akik falták egymást. Lehet, hogy csak azért mert nekem nincs barátom, és túlreagálom az egészet... Nyugalom...Nyugalom... Jó inkább bemegyek egy boltba. Jó ez jó lesz.

        Kétségbeesetten vágtam be az üzlet ajtaját, majd miután bezártam háttal nekidőltem mint ahogy a filmekben szokás. Behunytam a szemem és vettem pár mély levegőt.

 - Elnézést kisasszony, talán valami gond van?- hallottam egy szelíd öregember hangot. Kinyitottam a szemem és azt hittem elhányom magam.

 A bolt olyan volt, mint amire ráhányt volna egy csillámpóni. Tele szívekkel, bonbonokkal, ajándékokkal.

 - Mi...a....kurva...élet....ez..?-nyögtem, és amilyen gyorsan bejöttem ugyanolyan gyorsan távoztam.

 Az utcán csak futottam és futottam amíg bírták a lábaim. Hova kerültem?! Nem figyeltem merre megyek sikerült a város legforgalmasabb helyére érkeznem. Egy vidámparkhoz.

 Megnyugodtam, mert a vidámpark a várossal ellentétben teljesen szokványos volt. Egy fiatal lány árulta a jegyeket egy nála idősebb férfival. A vidámpark egyszerűen vonzott, mintha csak az lett volna kiírva : LANA BE KELL JÖNNÖD!

 És én beálltam a sorba. 15 röpke perc múlva sorra kerültem vettem egy belépőt ami egyben 3 kör dodzsemre, 1 kör hullámvasútra és 1 menet óriáskerekezésre is jó. Kaptam egy sapit is ajándékba. Felvettem hát és elindultam befelé.

 WOW. Mást nem tudok mondani. Rengeteg játék, nevetés, móka. A világ legvidámabb helyére csöppentem. Talán ezért is hívják vidámparknak. :D

De komolyan egyszerűen maga a látvány is nevetésre késztetett. Ami ha belegondolok egy kicsit hülyén néz ki, mert itt állok egyedül. És nevetek. Én. Hangosan. Boldogan. Mint egy síkbolond. A legjobb az egészben, hogy elfelejtettem abban a pillanatban mindent. Logant meg főképp.

 Az első dolgom volt kipróbálni egy célbadobós játékot. Habár egyszer sem találtam el, a bódés adott nekem egy matricát. A szerelmes filmekben ilyenkor jön az álompasi eltalálja az összes poharat és nekem adja az óriás plüss jegesmedvét. Csak hát ez az én életem, itt ilyen nem létezik.

 Utána dodzsemeztem. Beleültem egy kék járgányba, az se számított hogy olyan kicsi volt, mint amilyen egy....dodzsem...(??) Mindenkinek nekimentem egy "most meghalsz" kiáltással. Hirtelen kiürült a dodzsempálya. Hehehe.

 Ettem vattacukrot, hamburgert, gyrost...meg vedeltem egy csomó narancslevet. Csak semmi alkohol. Majd a turnébuszban lerészegedek. :)Már csak az óriáskerék volt hátra. Már esteledett így jobbnak láttam hogy az óriáskerekezés után hazamegyek. Rám csatolták azt a vas valamit és elindították. Már a kör negyedénél jártam amikor ismerős hangot hallottam.

 -Basszus!-kiáltotta felettem valaki Logan hanggal. De ha Logan hangja van akkor biztosan Logan...

-Logan!-kiáltottam és a felettem lévő ülésre-kabinra-tudja a francra szegeztem a tekintetem.

-Lana- hajolt előre Logan és így már láthattam azt a gyönyörű arcát.

-Te meg mit keresel itt?-kiabáltam de lassan Logan kezdett eltűnni, mert közeledtünk felfelé.

-Nem hallom, várj átmegyek!-ennyi volt az amit hallottam. Egyszer csak megbillent a kabinom és beesett Logan.

-Te hülye!- ütöttem meg- MI LETT VOLNA HA LEESEL?

-Megsirattál volna.- tűnődött.- Közel vannak egymáshoz ezek a micsodák.

-Jaj te műrepülő világbajnok.- mondtam mérgesen karba tett kézzel. Logan belenézett a szemembe és pár másodperc után mindketten elnevettük magunkat.

-Nézd, az ott nem Kendall- mutatott le Logan egy apró mozgó pontra. Összeszűkítettem a szemem és valóban: Kendall ott ált az italos stand előtt három lány társaságában.

 Közben vége lett a menetnek, nekiiramodtunk megkeresni Kendallt. Közben Logan megállt veszekedni a biztonsági őrrel mire én ide már nem kellek stílussal félrelöktem mindkettőt.

-Kendall!- hadonásztam - Kéjdog!!!

 Kendall felkapta a fejét és elmosolyodott.

- Hé Lana, te is itt vagy? -mosolygott- Kérsz valamit?

-Nem inni jöttem-itt megálltam-Nem CSAK inni jöttem. Hol voltál egész nap? És a többiek? Miért hagytatok egyedül?-A többiek? Mind itt vannak! Hisz Carlos az asztalotokon hagyott egy papírt, hogy ha felébredsz te is gyere. Csak aludni akartunk hagyni...-Én nem láttam ott semmi féle papírt.- tettem karba a kezem.

-Kendall ő a barátnőd?- kérdezte az egyik plázacica. Blah.

-Csönd- parancsolt rá Kendall és felém fordult.

-De pedig...

-Hé Lana, nézd mit nyertem!- hallottam Carlos hangját. Elfordítottam a fejem és kaptam egy gyenge szívrohamot. Ugyanis egy gigantikus gorillaplüss zuhant felém.

-Carlos szedd le rólam- kapálóztam, mert egyszerűen összeestem a súlya alatt.

-Ja, bocs.- emelte le rólam a szörnyet.

-Szia-ölelt meg Alexa- Kendallel voltál?- kacsingatott.

-Nem, Nem Nem!!!!! Egyedül voltam egész nap! Hiába hívtalak titeket nem vettétek fel! Furcsa üzeneteket hagytatok, és a kutya se szólt nekem mi van!- fakadtam ki. Szerintem teljesen jogosan.

 És ekkor történt hogy mindenki elkezdett ordítani.

 Alexa Carlos-szal, hogy nem vette fel a telefont.

 Kendall a lányokkal, hogy akadjanak le róla és menjenek melegebb égtájakra.

 Logan a biztonság őrével.

James és Halston közben megérkeztek és ők is beszálltak. 

 Én könnyekkel a szememben hajtogattam a magamét.

  Olyan hangzavar alakult ki, hogy hírtelen mindenki felénk nézett. Egyre több biztonsági őr tűnt fel és "ennek vége gyerekek" kiáltással megragadtak először engem aztán Carlos és így szép sorban mindannyiunkat és kihajítottak a vidámparkból. Persze nem szó szerint.

 Szó nélkül ballagtunk vissza a turnébuszhoz. 

- Na, jól megjártuk- mondta Carlos.

- Az egész az én hibám- mondtam.

- Ne kezdjük el megint- figyelmeztetett minket Logan.

-Lefekszek.- mondtam és ahelyett hogy megvártam volna a többiek válaszát becsaptam magam mögött a turnébusz ajtaját.

Átvettem a nadrágom és a felsőm, majd bekapcsoltam a légkondit. Befeküdtem az ágyba, de mielőtt behunytam volna a szemem valami fehér papírlap esett rám. Felültem és elolvastam.

                                             Lana, ha felébredsz gyere a vidámparkba.

                                                                                  Carlos.

Carlos nem is az asztalra, hanem a polcra rakta a papírt. Biztos tudja hogy minden reggel beverem a fejem. Arra számított hogy ma is, ezért szerintem a szélére rakta, hogyha lefejelem az leessen. Filmes hangulatot akart nekem teremteni.:') És én hülye...... Megmarkoltam a papírt és elaludtam.

 Furcsa egy reggel volt...

Sziasztok! Ne ijedjetek meg a végkimenetelen, ez a rész egy EPIZÓD, vagyis nincs befolyása a történet folytatásának szempontjából. Ez csak egy külön kis történet. :)

*** Vic.

14. rész

Sziasztok! Tudom, hogy a részek olyan lassúsággal jönnek, mint egy reumás csiga, de sajnos ez van. Próbálok ezentúl gyorsabban írni, de ahhoz visszajelzés is kell tőletek. Szóval várom a kommenteket. :)
14. rész: Carlos és a Rush
A játék.

-Na, akkor halljuk!- mondtam durcás hangon karba tett kézzel. Victoria öltözőjében ültünk Alexával egy-egy babzsákfotelben egymással  szemben.Bármennyire is mérges voltam  Alexára nem tudtam haragudni. Egyszerűen nem feltételeztem róla, hogy álnéven regisztrál a twitterre... Bevallom titkon reméltem, hogy Logan van a dolgok mögött.  
- Hát tudod... Annyit szerencsétlenkedtél. Amikor a fiúk az albumokon dolgoztak és megjelentél hogy " kezdő dalszerzőként tapasztalatokat akarsz gyűjteni" én már akkor éreztem hogy te nem csak pár napot töltesz majd velünk. Olyan kedves, aranyos lánynak tűntél a fiúknak, hogy megkedveltek. Én is, Halston is... Az aszisztensektől elkezdve a zenei producerekig, mindenki felfigyelt rád. Te nem olyan beképzelt dalíró vagy mint Taylor Swift, a vörös hajad ellenére nem vagy vadóc, mint Avril Lavigne sőt nem vagy olyan undorítóan cuki sem. Egy átlagos dögös lány. Victoria nem csak azért kedvelt meg, mert segítettél neki írni egy dalt, hanem mert ő is látta ezeket a jó tulajdonságaidat. Amikor Dustin puffant egyet és eltörte a karját elsőre juttotál mindannyiunk eszébe. Nemhiába, hogy belédszeretett.
- Hát...izé...- hűha, szóhoz sem jutottam-Várj! Ki szeretett belém?
-Hát Kendall!- mondta Alexa, úgy mintha ez olyan természetes dolog lenne, mint lélegezni.
-MI VAN?!- ordítottam, annak ellenére, hogy Alexa ott ült előttem fél méterre.
-Most mit akadsz így ki? Nem mondta neked? Nekem azt mondta, hogy ma abban a boltban akarja neked elmondani! Azért is vette meg a gitárt...
-Hát nekem nem mondott ott semmi ilyesmit... Kendall vette a gitárt?!- döbbentem le ismét. Gyakrabban kéne Alexával beszélgetnem, sokmindent megtudnák...
- Igen ő vette! Én azt hittem, hogy már jártok...
- Hogy már járunk?- fogtam a fejem.
-Igen... Ki is tweteltem.
-Kitweetelted?????!!!!!!- pattantam fel.- Mégis miért? Azonnal törölt ki!
-Jó, ne kiabálj! Azonnal kitörlöm.- állt fel Alexa is és elővette a telóját. Pötyögött egy darabig utána megszólalt.
-Van egy kis baj...
-Mi?- ziháltam dühösen.Vagy kétségbeesedten? Az ég tudja!
-Hát az hogy több m int kétszázezren retweetelték.
-Ilyen nincs!-kiáltottam. Abban a pillanatban rezegni kezdett a zsebemben a mobilom. Még nem léptem ki a twitterből és ilyenkor ha valamilyen eseményem van akkor megrezdül a mobilom. Hiba volt megnéznem a twittert.
Több ezer üzenet, mind olyan hogy: Tényleg jársz Kendall-el? vagy Gratulálok! esetleg Nem is illetek össze! de akadtak olyanok is akik fenyegedtek. Pár százezer új követőre is tettem szert... KÁOSZ,KÁOSZ MINDENHOL!
-Lana, tényleg nagyon sajnálom! Én csak azt....
-Alexa, mondd, most mit csináljak?-kérdeztem erőtlen hangon, mert már a sírógörcs kerülgetett.
-Hát nem is tudom... Beszélni kéne Kendallel... Hogy írja ki ő is hogy én csak vicceltem.
-Ő is?- kérdeztem értetlenül, az arcomat pedig beáztatták a sós könnycseppek.
-Aha, mert én már kiírtam... De tényleg nagyon sajnálom!
-Menj beszélj Kendallel, addig én is összeszedem magam.- motyogtam.
-Oké.-ezzel Alexa kiment az öltözőből. Leültem az egyik babzsák fotelbe, megtöröltem az arcom és újra felléptem twitterle. Másodpercenként jöttek az üzenetek. Fogalmam se volt, hogy mit tegyek. Hogy ilyenkor mi a teendő. Egyszerűen tanácstalan voltam. Még sosem kerültem ehhez hasonló helyzetbe. De hát nem csak én vagyok ebben benne hanem Kendall is és . És Alexa azt mondta, hogy szeret. Szeret? Én meg szeretem Logant. Ha így megy tovább a végén a Big Time Rush feloszlik a szerelmi háromszög négyszög esetleg ötszög miatt. Ilyenekre ne is gondoljak. De hát Kendall és én olyan jól megvoltunk! Miért kell mindent tönkre vágnia a szerelemnek? Cupido szórakozzon mással, mert nekem már nagyon elegem van! 
-Hali!- toppant be vidáman az öltözőbe Victoria- Ma is agyontáncoltam a cipőmet! De amúgy tök jó volt, nagyon hangosan tapsoltak meg minden! Hé veled meg mi van?
 Na, hát csak észrevette, hogy mondjuk itt zokogok (teszem hozzá nem túl halkan).
-Hosszú- legyintettem és letöröltem a könnyeimet.
- Logan?
-Nem.
- Ööö.... talán rosszul sikerült a fellépés?
-Nem...
- Hát akkor mi? - tárta szét a karját.
- Twitter.- szipogtam. Vic amilyen gyorsan csak tudta előkapta a mobilját és fellépet a twitterre. Victoria arcára először a meglepődés utána az ijedtség majd legvégén az aggodalom ült ki.
- Na?- kérdeztem és hátrasöpörtem a szemembe lógó vörös hajtincseimet.
- Hát ez gáz.- sóhajtotta- És hol van Alexa?
Alexa pont abban a pillanatban érkezett vissza.
-Hát Lana nem hiszem, hogy örülni fogsz...-kezdte én meg azonnal felálltam és probáltam nem újra sírvafakadni.- Kendall tök jófej volt kiírta, hogy tréfa az egész, de a rajongók nem nagyon hisznek neki. A fiúk managere pedig egy sajtótájékoztatót szervezett holnap reggelre.
-De holnap reggel már úton leszünk a következő turnéállomásra.- aggodalmaskodott Vic.

-Nem..- mondta bizalmasan Alexa- 2 perc múlva leszünk úton.
Victoriával összenéztünk amolyan " mi a fene van?" arckifejezéssel. A választ azonnal megkaptuk.
- Valaki adjon egy töltőt!- esett be ( szó szerint!!!) Carlos.- Le fogok merülni!!!! LE FOGOK MERÜLNI!!!!!!- siránkozott. Alexa ráordított hogy " te érzéketlen barom" Carlos pedig jobbnak látta ha kimegy. :)

                                                              ***
 A turné alatt még nem volt olyan, hogy éjszaka utazzunk. Persze érkeztünk már meg este, de az más. Mindenki fáradt, legszívesebben lezuhanyoznánk és belebújnánk a hotelszoba kényelmes ágyába. 
 A turnébuszban Vic-kel az összes lámpát felkapcsoltuk de így is elég gyér volt a világítás. Vártuk, hogy jellezzék hogy indulhatunk. A sofőrünk kipihentnek látszott...  Én meg már akkor untam magam. Aludni a busz ágyán miközben utazunk lehetetlen.
 -Sziasztok!!!- lépett be Carlos és James a buszba jókedvűen- Játszotok?
-Mi? Mit?- kérdezte Vic és kiváncsian leseskedett a Carlos kezében lévő borítékok felé.
- Ha beléptek ebbe a játékba, többé nincs menekvés. Minden elrontott feladat halált jelent!- mondta szokatlanul mély hangon Carlos én meg alig bírtam visszatartani a mosolyom- Ki olyan bátor aki szembe mer nézni velem?
-Carlos, most komolyan, honnan szedted ezt a szöveget?- kérdezte röhögve Vic.
-www.ingyenjátékmindenkinek.com
 Mind a négyen hangosan felnevettünk.
-Akkor?- kérdezte James.
-Játszunk!- mondta vakmerően. Na de kérem, mi ez a többesszám?
-Oké! Válasszatok borítékot!
 Én húztam elsőnek. Vic kicsit válogatott... Carlos még annyit mondott, hogy meg kell csinálnunk azt a feladatot ami a borítékban áll. Mi ketten egymásnak elmondhatjuk mi van benne, de amúgy titok. Szerencsét kívántak és nevetve elmentek.

 Victoria-val mohón felcincáltuk a leveleket.
- Minden szavad végére illeszd azt, hogy -csi.- olvasta fel Vic. Hát ez nem is rossz. Hátha nekem is valami jó fajta lesz....
- Indulunk lányok!- jött be a sofőrünk a buszba mosolyogva. Őszíntén szólva észre sem vettem, hogy kiment.- 4 óra múlva ott vagyunk!
 -Márcsi csakcsi 15-csi perccsi éscsi éjfélcsi!- vidámkodott Victoria. Vidámkodott?! Te jó ég, Carlos új szavakat tesz a számba. :D
 Tovább akartam bontani a borítékomat, de már megint megzavartak.
- Lana, légyszi vigyázz Fox-ra!-  jelent meg Alexa is a buszban, majd észrevette a borítékomat- ti is játszotok? Jaj,de jó!!!
-Tökcsi viccescsi lennecsi hacsi jobbcsi feladatcsi kapcsi éncsi.- vont vállat Vic, Alexa meg elnevette magát és nevetőgörccsel távozott. Lol.
 A busz is elindult, nem feltételeztem, hogy még valaki benéz. Így most már teljesen felbontottam a borítékot.
 A kis papírfecnin Carlos kézírását véltem felfedezni.
 - Csendfogadalom. Egy napig nem beszélhetsz!-  olvastam hangosan.
 -Éscsi mitcsi majdcsi sajtótájékoztatócsi?- kérdezte komolytalanul Vic.
    
                                                   Ó,ó...............

 Elvégre is az út borzalmas volt. Victoria kihasználta, hogy nem beszélhetek ezért ő egész úton csak beszélt. Végül hajnali 4 óra felé megérkeztünk, igénybe vettük a hotelszobákat. Aludtunk maximum 2 órát.... Mert ugye a jóvoltamból sajtótájékoztató 1 óra múlva. Pff.......... -.-"""

Lezuhanyoztam, felvettem egy viszonylag normális ruhát, fogat mostam, bepakoltam a táskámba és olyan "készen vagyok, hurrá"  sóhaj után elindultam. Egyedül, mert Victoria és Alexa eltűnt.
 A hotel folyósóján sétálgattam, megnyomtam a lift hívógombját és álldogáltam. Egy tompa puffanást hallottam, hát lenéztem a földre. Kiesett a táskámból a telefonom. Nagyon tudok vigyázni a dolgaimra.
 Lehajoltam, hogy felvegyem de akkor...akkor valaki átfogta a derekam és azt mondta:
-Miért baj ha szeretlek.
Kendall volt.
Megfordultam és leráztam magamról Kendall kezét. Nagyokat pislogtam mire Kendall elnevette magát és elővett egy papírt, majd a kezembe adta.
 Szétnyitottam és elolvastam.
Szerelmi vallomás minden lánynak vagy fiúnak.
Elmosolyodtam és én is elővettem az enyémet, aztán odaadtam neki.
-Csendfogadalom? Te aztán megszívtad!- nevetett ki. Kicsit mérges lettem, mert hát azt várná az ember, hogy segít de aztán én is elnevettem magam.
-Hé te!- kapta oldalra a fejét Kendall. Pont szembe jött egy lány- Igen te! Esküszöm álmomban már találkoztunk!
 A fejemet fogva nevettem. Így történt, hogy a telefonomat másodszor is leejtettem. :)


xxx Vic.

Új!! :)

13. rész

Sziasztok!
 Mostanában nem jönnek olyan gyakran a részek mint nyáron. Sajnos nem tudtam betartani az ígéretem és a hetente új részek helyett havonta új részek lettek... Nagyon sajnálom de a Gimis élet kemény meló, nem is jutok számítógép közelébe mostanában. De azért remélem hűségesek maradtok a bloghoz. :)

13. rész : Alexa a megmentő 
Megvagy Gamersrác! Várjunk... Mi van ??!!

- Kérlek, bocsáss meg! - kérleltem Victoria-t miközben az öltözőjében segítettem leszedni a ruhájáról a taco maradványait.
-Jaj, ha még egyszer bocsánatot kérsz, akkor megütlek! - szólt rám szórakozottan. Túlságosan is hamar bocsátott meg. 
 Szótlanul töröltem tovább le Vicky rózsaszín csillám pólójáról a kaját.
-Amúgy lehet egy kérdésem?- szólalt meg hirtelen.
-Hogy miért dobtam a falhoz a taco-t?- találgattam.
-Nem! - rázta a fejét -Csak annyit szeretnék tudni, hogy honnan van a rucid?
-Ó, ez?- kérdeztem és magamra mutattam - Az előbb erőszakolták rám a stylis-tok.
-Csak mert nagyon menő! - kacsintott. Elmosolyodtam, majd lehajtottam a fejem.
-Félek Victoria, ez nem fog kijönni belőle.
-Ó...- görbült le a szája - Akkor miben kezdem el a show-t?- nem igazán tudtam rá válaszolni, ezért inkább lesütöttem a szemem, majd ekkor betoppant Alexa.
-Hé, csajok! Nélkülem buliztok? -lépett be fülig érő szájjal. Vicky és én is viszonoztuk a mosolyt.

- Hát te meg mit csinálsz? - mutatott rám Alexa döbbent arckifejezéssel. Hát igen, a helyzet kicsit félreérthető volt... Vicky előtt térdeltem, és a melleiről dörzsöltem le a taco-t  szivaccsal. Ijedten felálltam és eldobtam a szivacsot.
-Csak.. hm.. történt egy kis ... hm... baleset.- mondtam tétován.
-Okééé...- húzta el a szót Alexa, majd szó nélkül odalépett Vicky-hez, végighúzta az ujját a ruháján és megnyalta.
-Taco!!!- csillant fel a szeme.

-Nem hiszem el, ez tiszta gusztustalan!- fintorgott Victoria. Miután kimondta a mondatot én is ugyanúgy cselekedtem mint Alexa.
-Ez tök finom !- szóltam és nyúltam volna még egy kis kóstolóért de Victoria megállította a kezemet.
- Ha valaki még egyszer hozzámér visítok!- figyelmeztetett- A ruhám nem büféasztal!

 Összenéztem Alexával és mindhárman elnevettük magunkat.
-De akkor mi lesz a ruhámmal? Mindjárt én következek!- szomorodott el Vic.
-Először is vedd le! - tanácsolta kuncogva Alexa.- Gyertek, kitalálunk valamit!
 Míg Vic öltözött mi ruhák után kutattunk. Találtunk is pár jó darabot, de Victoria mindet visszaadta valamilyen indokkal. " Ez túl bő!" " Ti ezt akarjátok rám tukmálni?!" " Ez már lesz rajtam az este."
-Komolyan Victoria, akkor mi a francot fogsz felvenni?- csapott az öltöző ajtajára Alexa.
- Nem to'm...- hallotunk egy csalódott hangot az ajtó túloldaláról.
-Mit szólnál hozzá, ha ruhát cserélnénk?- vetettem fel hírtelen az ötletet.
-Ruhacsere?- nyitott ajtót eszelősen Vic.- És akkor te miben leszel?
-Hát a tiédben! Felveszek egy felsőt vagy valamit, és akkor nem fog látszani  a folt!
-Hát... Nem is tudom...
-Nem tetszik a ruhája?- kérdezte Alexa.
-Dehogynem! Csak hát neked biztos jó lesz ez így?
-Persze!  Ott kint úgy sem rám fognak figyelni, hanem a fiúkra. Észre sem fogják venni, hogy milyen ruciban vagyok.- vontam meg mosolyogva a vállam.
-Hát akkor öltözz!- kacsintott rám Vic.
-Ti kis perverzek!- rázta a fejét nevetve Alexa.

                                                          *
10 perc múlva már Vic ruhájában feszítettem, aminek a mell részén még mindig ott volt a taco által hátrahagyott folt.
-Hmm- mondtam. A ruha vészesen szűk volt rám ( Victoria nagyon vékony én meg... ) ráadásul a hossza is nagy volt.
-Rémesen áll rajtad- mondta Victoria. Rajta bezzeg az én cuccom tökéletes volt. - Na gyere, választunk neked valami mást.
 Victoria és Alexa úgy válogatták a ruhákat mint a profik. Alexa betuszkolt az öltözőbe, Victoria a kezembe nyomott valami ruháknak kinéző cuccokat és rám parancsoltak, hogy öltözzek. 
 Engedelmesen felvettem a pólót a farmer-rövidnadrágot a cipőt a fülbevalót... Kiléptem de a várt hatás elmaradt. Ahelyett hogy megdicsérték volna a ruhámat elfutotta őket a pulykaméreg.
-Komolyan, rajtad még nem volt ilyen cucc?- puffadozott, majd odalépett hozzám és betűrte a pólót a nadrágba és a hajamat kicsikét felborzolta.
-Így már jobb...- mondta Vic, miközben a kezével formázott fényképezőgépen át méregetett.
Belenéztem a tükörbe. A rám visszanéző arc már nem festett olyan szánalmasan mint általában szokott. Még szánalmasabb volt. Látszott rajtam, hogy engem nem ebbe a ruhába találtak ki. A sminkem is teljesen elmosódott a sok átöltözés miatt.
-Inkább felveszek valami mást- fordultam a lányokhoz, de alig hogy kimondtam benyitott az öltözőbe a headsat-es fickó.
-Lana! Már 10 perce a színpadon kéne lenned! Azonnal indulj!- mondta mérgesen. 10 perce? Futva elindultam, és szerencsére megtaláltam a színpadot. A hülye fejemmel tovább futottam már kiértem a színpadra, amikor egy zsinór beleakadt a lábamba. 
 Elvesztettem az egyensúlyomat és mint a lassított felvétel, úgy dőltem előre. Éreztem, hogy nem tudok felegyenesedni, minden próbálkozásom hiábavaló lenne. Már felkészültem az esésre amikor... amikor valaki megfogta a derekam és visszahúzott. Zihálva kiegyenesedtem és a megmentőmre pillantottam. Döbbenetemben levegőt sem tudtam venni... Logan volt az. Száját bizakodó mosolyra húzta és megszólalt.
-Komolyan, te még rágózás közben is balesetet tudnál szenvedni.- nevetett. Nem tudtam reagálni a sértésre mert a lepkéim ugrándozni kezdtek a mosoly láttán. Várjunk csak... A lepkék nem tudnak ugrálni... Csak nem a taco próbál rossz irányban kijönni?
- Bocs a késésért.- motyogtam zavartan és fogdosni kezdtem a pólómat zavaromban.
- Nincs baj... Carlos megint bedobta az a hülye sztoriját amit a rajongók valami érthetetlen okból kifolyólag humorosnak találnak.- suttogta Logan miközbe odamentünk a többiekhez. Leültem a székre, de olyan érzésem támadt, hogy valami hiányzik. Hol van a gitárom? Kétségbeesedten néztem körbe.
-Hé Lana! Cool a gitárod!- kacsintott rám James és rámutatott valamire mellettem. Oldalra pillantottam és megláttam... Megláttam azt a gitárt amit délután néztem a boltban. Csillogott-villogott és valósággal megvakított. Felkaptam és a nyakamba akaztottam a hevedert. A gitár belsejében volt egy cetli. Kihalásztam és elolvastam rajta a kézzel írt írást.
 Gamersráctól 
Egy pillanatig elgondolkoztam azon, hogy egyszerűen eldobom a gitárt, de mivel a sajátomat nem láttam sehol, ezért ez a tervem meghiúsult. Honnan a fenéből tud ilyeneket? A boltban az eladón kívül csak én és Kendall voltunk... Én és Kendall...
Én és Kendall...
Én és Kendall...
 A gondolatok a fejemben ide-oda cikáztak miközben belekezdtünk az este utolsó dalába WorldWide- ba.

Wait a minute before you tell me anything
How was your day?

 Az én titkos hódolóm furcsa módon mindent tud rólam. Mármint olyanokat amiket elmondok a srácoknak.

'Cause I been missing
You by my side, yeah

Azért elég furcsa, hogy olyan dolgokat is kihangsúlyoz amiket Kendallel csinálok.

Did I awake you out of your dream?
I'm sorry but I couldn't sleep
You calm me down
There's something about the sound of your voice

Mint például a pizzás dolog és ma a gitár.

I, I, I, I never, never, never
As far away as it may seem no
Soon we'll be together
We'll pick up right where we left off


 De nem lehet Kendall! Vagy talán mégis?

Paris, London, Tokyo.......

 El kell mondanom a lányoknak! Lehet hogy ők tudnak valamit...

Girl, I'll be thinking about you worldwide, worldwide, worldwide....

De nem hinném, hogy titkolták volna előlem! Jaj, már teljesen össze vagyok zavarodva.. Elég volt, a dalra kell koncentrálnom!!

.....'Cause you have my heart...

 És a dal hírtelen véget ért. A tömeg tapsolt, kiabált éljenezett. Nem nagyon akarták elengedni a srácokat. Még Victoria zárószáma következett. A fiúk közben meghajoltak, én kelletlenül intettem egyet ( engem úgy sem vesznek észre ) és kivonultam a színpadról.
  Elrohantam megkeresni a  táskámat, de mint kiderült nem kell túl sokáig keresgélnem, mert már valaki odakészítette a színpad mögé. Felvettem a táskát és azonnal kutatni kezdtem a telefonom után. Egy nanoszekundumon belül bent is voltam a twitterben és azonnal ráírtam Gamersrácra. És vártam.            A fiúk tőlem pár méterre röhögcséltek, én meg tudtam hogy ha közülük valaki a titkos hódolóm annak jelezni fog a telefonja az üzimre.

Vártam.
Vártam...
Vááááááártam.
Vártam!
 De nem történt semmi. Idegesen pillantottam a telefonomra, de ha nem küldte volna el az üzenetet akkor gondolom azt én is látnám. Hát küldtem még egyet. Két "Szia!" után csak vissza fog írni.
 És visszaírt.

 Küldött nekem egy " Cső "-t. Ami önmagában nem dühített volna fel. Dühbe gurultam, mert a titkos hódolóm nincs a srácok között. Pedig ha valamelyikőjük lett volna biztos hogy megnyugszom. De ez nem így történt.
 A semmiből előbukkant Alexa.
-Hali!- mondta fülig érő mosollyal az arcán- Mizu?
 Ijedtemben véletlenül elküldtem egy be nem fejezett üzenetet Gamersrácnak. " Nem tudok rá"
 És ekkor furcsa dolog történt. Alexa zsebében zörögni kezdett a telefon. Fontoskodva kivette és elolvasta az üzenetet. Gyanakvóan odapillantottam. Az az üzenet volt amit abban a másodpercben küldtem el!
-Te...vagy---Gamersrác??- nyögtem. Nem értettem semmit.
 Alexa ahelyett hogy zavarba jött volna mosolyogva bólintott.
-De hát.. miért?- kérdeztem szinte suttogva. A fiúk mellettünk egyre hangosabban röhögtek valamint.
Alexa a homlokára csapott és értetlenkedve nézett rám.
 -Még ezt is el kell magyarázni?- kérdezte.

xxx Vic.

12. rész :)

12. rész: Visszautasítás
Mindegy, úgy se akartam ide semmi fontosat írni. xD

Minden oké lett volna, ha tudom Gamersrác telószámát, és képes vagyok válaszolni az sms-ére. Egész úton ezen kattogott az agyam, miközben a többiekkel folytattuk a játékot. Éppen Alexa kapott egy kis próbatételt, amikor erőt vettem magamond és bekapcsoltam a gépem.
-Egy pillanat, előkeresem a fényképezőt, ezt muszáj lesz lekapnom!- állt fel nevetve Kendall a földről, és hátrament. A tweeter-t behozva azonnal írtam is egy üzenetet.

@2lanaboney2- Mi az, hogy elfelejtelek? Nem tudom a telefonszámod, nincs időm a tweeterre, de a legfőbb gond az, hogy nem tudom, hogy ki vagy. Ezek nem kifogások. De igazán megérthetnél engem.
@madfox111- Volt lehetőséged arra, hogy megtudd ki vagyok. De neked fontosabb volt Logan.

-Mi?- kérdeztem hangosan, mire mindenki felém fordult. Egy pillanatra elfeletkeztem, hogy körülöttem emberek vannak. Kínosan nyögtem valami bocsánat félét, és folytattam a veszekedést.


@2lanaboney2- Hagyd ki ebből Logant.
@madfox111- Jaj nem kell félned, a kis drágádat nem bántom.


@2lanaboney2- Kis drágám? Na jó, csá.
@madfox111- Most meg mi bajod van?


@2lanaboney2- Az előbb ugyan ezt kérdezhettem volna tőled. Nem hagysz békén, az a bajom.
@madfox111- Bocs, hogy nem vagyok egy szőke herceg fehér lovon.

5 perc néma chat szünet után, újra pötyögni kezdtem.


@2lanaboney2- Bocsánat. Tényleg.
@madfox111-Én is sajnálom. Ma este 9 a hotel előtt.


@2lanaboney2- Mi?
@madfox111- Találkozzunk este 9-kor az előtt a hotel előtt, ahova bejelentkeztek.


@2lanaboney2- Oké.
@madfox111-Szia.

Most viszont nem fogom elszalasztani az alkalmat. Ki tudja, talán egy tök helyes és aranyos csávóval ismerkedek meg. Titkon mégis reméltem valamit. Azt, hogy ez a srác nem lesz más mint Logan. Elképzeltem az egészet. Ahogy ott áll a hotel előtt a sötétben... Ahogy meglátom az arcát és elönt a boldogság... Talán akkor a lepkéim is feltámadnának. Jaj, már megint hülyeségeket gondolok...
 A többiek elkezdtek zsongani, hogy mit csinál már annyi ideje Kendall, és engem küldtek utána. Persze, mindig a legkisebbet kell ugráltatni... Nem említettem, hogy csupán 158 centiméter vagyok? Hát pedig igen, a többiek mellettem valóságos villany oszlopok....
 Hátramentem a busz leghátsó "szobájába". Kendall egy kanapészerűségen ült, egyik kezében a fényképezőgéppel, a másikban a telójával amit vadul nyomkodott.
- Lenne kedved eljönni velem délután egy hangszerüzletbe?- kérdezte, miközben fel sem nézett.
-Ö, miért is?- kérdeztem zavartan. Kendall a sarok felé biccentett, ahol a gitárja hevert 3 (!) elszakadt húrral.
-Mi történt vele?- kérdeztem meglepetten.
-Tegnap éjszaka, részeg Carlos, sok sok pia.- adta meg a címszavakat Kendall. Nem is merek belegondolni mi történhetett szegény gitárral. :D
-Akkor jössz?- állt fel a telefonját a zsebébe süllyesztve.
-Aha, persze- mosolyogtam.

                                                          ****

 Miután sikeresen kitudtam, hogy hol vagyunk ( Wantagh) kicsikét megnyugodtam, de mivel fogalmam sincs mi az a Wantagh inkább ha lehet nem nagyon mászkálok. Sohasem hallottam még ezt a nevet. De üsse kavics itt is csak egy napot leszünk.
 -Mehetünk?- jött be Kendall a buszba.
- Még be sem pakoltam a hotelba- akadékoskodtam.
- Az ráér- legyintett és megfogta a csuklóm, hogy kihúzzon a buszból.
-Hohó!- mondtam nevetve-Addig nem megyek sehová amíg át nem cuccoltam.- mondtam keresztbe fonva magam előtt a karjaim.
- Terra!- kiáltotta el magát Kendall, olyan hirtelen hogy nagyon megijedtem.
-Kendall, jól vagy?- kérdeztem a fiútól aki újra elkiáltotta magát.
-Jól van, jól van jövök.- felelte egy morcos hang. Nem sokkal később a buszba bejött az egyik pakolós pasas. Fekete vállig érő rocker haja volt, a fru-fru ja eltakarta a szemét. Felkapta a csomagjaimat és a gitár tokot és elindult, hogy bevigye őket a hotelba.
-Terra? Miféle név ez?- kérdeztem Kendalltől miután "Tera" elment.
-Csak becenév. Indulhatunk?
-Oké, megyek is.- mondtam és kezembe vettem a táskámat. Dobtam egy sms-t Victoria-nak és elindultunk Kendall-el.

 Fogalmam sem volt róla hogy létezik ekkora pláza a világon. Ha Kendall nincs ott velem, én már az első lépcsőnél nekimentem volna egy műanyag bábunak.  Az általunk keresett üzlet a másodikon volt, ahova mozgólépcsővel lehetett feljutni. Én meg imádom a mozgólépcsőt! Olyan király. :)

-Te miért mosolyogsz? - lökött oldalba Kendall miközben felfelé tartottunk a mozgólépcsőn (<3) .
- Imádom a mozgólépcsőt!- ujjongtam és hátranéztem. Beláttam az egész alsó szintet. Habár tériszonyom van, a mozgólépcső elfelejteti velem. :D
Sajnos mint minden móka ez sem tartott sokáig, és a fiúval rátaláltunk a hangszerboltra. Beengedtük magunkat az ajtón és szétnéztünk. Ekkora boltot én még nem láttam! Millió számra hevertek mindenhol a különféle hangszerek. Gitár, bendzsó, fuvola, klarinét, cselló, nagybőgő, elektromos gitár, ezer féle dob.... Hazaértem! xD
 Valahonnan előbukkant egy szemüveges és bajuszos csávó, vagyis az eladó. Tökre nem volt nekem szimpi... Mintha nem örült volna a vásárlóknak.
-Én megveszem a húrokat- fordult felém Kendall.
-Én meg megnézegetem a hangszereket.- dörzsöltem össze a két tenyerem, és célba vettem a tárgyakat.  Először egy hegedűt próbáltam ki, aztán egy furulyát, majd egy kicsit doboltam ( na jó, sokat doboltam ) és végül egy gitárt. Egy arany színű darab volt, hamis gyémántokkal kirakva.

 De mégis olyan szép volt és a hangja is nagyszerű! 15 éve ugyanaz a gitárom van... Az édesanyámtól kaptam és nagyon-nagyon szeretem. De mégis, ez a csillogás ez a hang.... Megveszem!
 Boldogan az árra pillantottam, de sajnos lefagyott az arcomról a mosoly.
5999 dollár 99 cent! Hát igen... A világ legjobb gitármárkájának egyikét tartottam a kezemben... Csalódottan visszatettem, és odakullogtam a kijárathoz. Megvártam míg Kendall végez, és az orromat lógatva mentem utána. A srác azonnal észrevette, hogy valami bajom van és faggatni kezdett.
-Tényleg semmi. -mondtam.
- Az előbb még ugrándoztál a mozgólépcső láttán, most meg szomorkodsz rajta.
-Csak láttam egy tök jó gitárt, tudod, ami ott volt a sarokban.. De nagyon drága..
-Minek neked az?
-De annyira szép!
- Nekem nem tetszik.
-Miért nem?- háborodtam fel.
-Mert talán csajos?- kérdezett vissza.  Jaj, de miért nem vagyok gazdag? Valakinek nincs felesleges 6000 dollárja?
-Jó, így már világos- nevettem fel kínosan. -eszünk valamit?
-Kellett nekem pont téged hívnom!- rázta a fejét mosolyogva.
-Kajás vagyok!- kezdtem műhisztizni. Hehe. :D
-Nincs időnk enni- pillantott az órájára Kendall - veszek neked egy taco-t. Ez így jó?
-Nagyszerű!- húztam mosolyra a számat.


 Kendall megvette a fent említett ételt a stadion melletti büfében, de sajnos nem volt időm megenni, mert a stylistok elhurcoltak átöltözni. Hiába ellenkeztem, ők rám aggattak mindenféle cuccokat. A végeredmény végül is nem lett rossz.

 Végre a kezembe vehettem a tacot és elindultam megkeresni Victoriát és Alexa-t. Egy résnyire nyitott ajtó előtt elhaladva ismerős hang ütötte meg a fülemet.
- De nem látod mennyire szenved? - kérdezte egy ismerős női hang. Nem hallottam tisztán, de én Alexára tippeltem.
- De igen... De hát mit tehetnék? Mondjam meg, hogy nem szeretem?- kérdezte egy másik hang. Aki félreérthetetlenül Logan volt. Egy másodperc alatt rájöttem, hogy rólam van szó.
-Hát mégsem szereted?- kérdezte Alexa.
 Ebből elég! Nem vagyok képes végighallgatni!
Könnyes szemmel, dühösen mentem tovább. Maradtam volna az öltözőmben! Jaj, pedig megfogadtam, hogy engem már Logan nem érdekel. A hülye taco tehet az egészről!
 Dühösen felemeltem az ételt és arra készültem, hogy nekidobom a falnak. Egy valamit viszont nem vettem észre: Victoria közeledett felém, és fel akarta használni a meglepetés erejét úgy, hogy beugrik elém.
 Eldobtam a taco-t ami Victoria új fellépőruháján landolt. A csili vili cuccon most egy hatalmas taco díszelgett. Vic tátott szájjal nézte.
 Én meg csak álltam remegő térdekkel és meg sem mukkantam.

Sziasztok! Tudom most aztán végképp ritkán jelentkezem, de nem tudok mit tenni. A gimi miatt csak hétvégén tudok írni, de sajnos a sok tanulnivaló miatt csak 10-20 percre tudok feljönni. Idő közben kaptam pár díjat, amit persze ha lesz időm kiteszem a blogomra. Köszönöm a kommenteket, az olvasást, a díjakat és a támogatást. Remélem tetszett ez a rész, és ugyanúgy égtek a kíváncsiságtól, mint régen. :)

xxx Vic.

11. rész

11.rész: Az első csók
Már nincs olyan, hogy LaGen.

 Logan felvont szemöldökkel várta a válaszom, Victoria majd meg halt a kiváncsíságtól -nyújtogatta a nyakát- Alexa meg hol rám nézett, hol Loganre.
Nyeltem egy nagyot és a kezembe vettem a fényképezőgépet.  Egyszerűen nem mertem Logan szemébe nézni. Csak meredten bámultam a képet és figyeltem arra, hogy vegyek levegőt. Ja meg arra is, hogy kifújjam. Az ember néha a leg alapvetőbb dolgokat is elfelejti. Főleg ha Logan van annak a bizonyos embernek a közelében.
 -Hát...-törte meg bizonytalanul Alexa a csendet- Én és Victoria megyünk segíteni a többieknek...Igaz Vic?
-Mi van?- háborodott fel Victoria, gondolom azon, hogy ki kell hagynia egy  ilyen jó kis "bulit".
Gyere már!- rántotta fel a még mindig kábult és összezavarodott Vic-et az ágyról és kiráncigálta a buszból.
 A lányok kimentek és pont az történt amit nem akartam. Kettesben maradtam Logannel.

 - Nem kell magyarázkodnod - mondta halkan Logan, én meg kérdőn néztem rá- mind a ketten részegek voltunk. Felejtsük el!-
 Logan el akarta tőlem venni a fényképezőgépet, de én szorosan fogtam és szúrós szemekkel néztem rá.
 Felejtsük el? Én csak ennyit kapok? Felejtsük el?! Több mint három hónapja vettem át a " szerelmes tini" szerepét, nehogy már az legyen a végszó, hogy felejtsük el! Minden nap gyakorlatilag meghaltam, igen meghaltam a fájdalom miatt, ami azért tört rám, mert tudtam, éreztem, hogy nem lehetünk egy pár. Nem bánom ha nem szret. Túlélem. Az se baj ha utál! Elviselem.  e azt nem hagyom, hogy ő mondja meg mit csináljak az emlékeimmel!
- Én nem akarom elfelejteni- mondtam határozottan. Logan a kijelentésemre megdöbbent.
-Mi?
-Nem akarom elfelejteni. Mert én annyi ideje vártam rá, hogy az a minimum, hogy megtarthatom az emlékét.- mondtam szárazon.
-Várj!- hátrált- Miről beszélsz?
- Hát nem vetted észre, Logan Phillip Henderson? Azt hittem, hogy annyi csaj után, csak észreveszed azt, ha valaki beléd szeret.- mondtam még mindig száraz,keserű hangon, míg közben élesen a szemébe néztem. Arcán láttam a zavartságot, és a döbbenet jeleit. Egészen jól ment nekem a közömbös Lana szerepe, nem hittem volna, hogy sírás nélkül is el tudom mondani.
- Most már végkép nem értek semmit....- röhögte el magát kínosan. Nekem csak ez kellett...
-Szeretlek BASZKI!- ordítottam dühösen a képébe. Láttam rajta, hogy most már vette az adást. Vadul ziháltam, miközben folyamatosan a szemébe néztem.Láttam benne a meglepődést és a csalódást. Csalódást?                Abbahagytam a mérges levegőért kapkodást, és mélyen a szemébe néztem.
-Felejtsük el.- mondtam halk, nyugott hangon. Logan meg akart szólalni, de én megelőztem.- Mintha meg sem történt volna. Nem láttam és nem hallottam semmit!- gyerekesen befogtam a füleim és kifutottam a buszból bent hagyva Logant. Hallottam, hogy valamit utánnam kiált, de nem reagáltam semmit. Csak futottam egyenesen a szállodába, be a liftbe.  Leemeltem a kezeim a füleimről és remegő kezekkel megnyomtam a gombot. Amint bezárult a liftajtó kitört belőlem a zokogás.
 Sajnos a lift sem megy örökké, így ki kellett szállnom. A szobám ajtaja nyitva volt, gondolom Victoria már elkezdett pakolni. Megtöröltem a szemem és beléptem a helyiségbe.
 Vic-en kívül még Alexa is bent volt a szobában. Vajon látszik rajtam, hogy sírtam? Végig a földet nézve elindultam a bőröndömhöz. Csak ne vegyék észre,csak ne vegyék észre....
-Lana mi a baj?- kérdezte Victoria. Észrevették?!
-Mi? Öööö semmi! Semmi!- dadogtam még mindig fel sem nézve.
- Mit mondott?- kérdezte Alexa.
-Ki?- kérdeztem vissza, persze pontosan tudtam kiről van szó. Ja, és még mindig nem néztem fel.
-Hát Ő!- adta meg a választ Alexa. "Ő"-nek modjuk a beszélgetéseinknél Logant, hogy nehogy valamilyen csoda folytán valaki más is megtudja, hogy oda vagyok érte. 
-Hogy felejtsük el.- mondtam lassan miközben felnéztem. Victoria és Alexa szomorúan összenéztek. Belőlem meg újra kitört a zokogás. Már nem éreztem a pillangóimat. Hát mégis elfelejtették Logant, és engem meg magamra hagytak? 
Könny áztatva szemekkel kezdtem el pakolni a ruháimat.

                                            ***
 A bőröndöm kerekei hangosan zörögve gurultak a parkolóban a busz felé menet. Beborult az ég, a nap fénye már csak egy kis nyíláson keresztül adott fényt a városnak. Victoria próbálta elterelni a gondolatomat azzal, hogy az új fellépőruháiról fecsegett. Alexa és én csöndben hallgattuk Vic-et, de szerintem úgy mint én, ő sem a lányra figyelt. Ugyanis ki támaszkodott a busz oldalának, miközben a mobilját nyomkodta? Ó, hát persze, hogy Henderson!
 -Lányok, mit szólnátok, ha me velünk utaznátok?- kérdezte tőlünk Kendall sunyi arccal.
- Inkább iszom a vécéből!- torpant meg Victoria. Mosolyogva megráztam a fejem és én is megálltam. Nézd csak Henderson, elfelejtettem! Pfff.
- Jaj, mitől félsz?- kérdezte röhögve James.

-Megyünk.- jelentettem ki elszántan. Odaadtam annak a pakolós pasasnak a bőröndöm, hogy vigye be a mi boszunkba, majd visszafordultam a többiekhez.

-Akkor indulhatunk?- kérdeztem mosolyogva, miközben a szemem sarkából Logant néztem. Nehogy már kellemesen utazz! Mondjuk hatan egy buszban... Na ebből mi fog kisülni? :)
- Gyertek be a Birodalmunkba- tessékelt be minket James.
- A Birodalom szó egy kicsit túlzás.-  mondta Alexa miután bement a buszba. -Attól még, hogy több ezer kütyütök van, nem kell fennhordani az orrotokat.- bökte meg Carlos oldalát Alexa, majd közelebb húzta a fiút és megcsókolta.
- Carlos, hol van a hűtőtök?- furakodott be Kendall.
- Hátul.
Miközben Kendall célba vette a nasikat, addig mi lányok leültünk . Persze nem a székekre vagy az ágyra, hanem a földre. :D
 A fiúk is a példánkat követték, lehuppantak a kárpitra. Velem szemben Logan foglalt helyet. E L F E L E J T E L E K !!!! Hiába nehezíted meg a dolgomat.
A busz közben elindult. Hova is? Á nem tudom hova megyünk :/ Majd megkérdem Kendalltől.
- Na akkor mit csináljunk?- kérdezte unottan Vic.
- Üvegezés!- kiáltotta Carlos, Logan, James és a kajával az ölében visszatérő Kendall.
-Unalmas.- oltottuk le a fiúkat egyszerre a lányokkal. Hahaha nekünk is megy az egyszerre beszéd. :D

- Akkor is üvegezünk csajok.- jelentette ki James. Hmmm hát nincs sok választásunk.- Kendall passzold ide a tegnapról itt maradt borosüveget!
Kendall egy szóra itt termet egy üveggel, aminek az aljában még mindig volt egy kis bor.
-De ebben még van ital!- mutattam az üvegre.
-Ja. A győztes megihatja.- vont vállat Carlos.
-De hogy lehet ebben a játékban győzni?- kérdeztem meglepett arckifejezéssel.
-Nem tom, majd meglátjuk.- vont fállat a fiú és megpörgette az üveget. Az üveg szája megállt James-nél.
-James!- dörzsölte össze a kezét furfangosan Carlos.- Felelsz vagy mersz.
- Hú hú hú izé ó igen igen!!!!!!- jött izgalomba a fiú- Merek!
-Oké. Hmmm- gondolkodott Carlos- Nyald meg Logan cipőjének talpát!
Amikor Carlos kimondta az "ítéletet" mi a lányokkal kórusban zengtük a fúj szót. Logan nevetve felemelte a lábát, levette a cipőjét és odaadta James-nek. A fiú undorodva elröhögte magát és megnyalta a cipőt. Oh My God.
A fiúk közben olyan megjegyzésekkel illették hogy: Álá kárte!(Kendall)  Vigyázz a kilapított bogarakra! (Logan) Egy kis hús nem árt! (Carlos)
-Bazd meg Logan, te beleléptél egy rágóba- dobta vissza Logannek a cipőt James.
-James 1 pont.- írta Carlos fel magának a laptopjába.
-Oké, ki lesz a következő?- újra megpörgette és az üveg szája most nálam állt meg.
-Lana!!!!- tapsoltak a fiúk. Kivéve Logan. Nem is vártam tőle.
-Felelsz vagy m...
-Merek!- vágtam bele Carlos szavába.
-Oké.- bólintott.-Hmmm... beszélj vicces akcentussal egy általad kiválasztott személlyel.
-Oké- álltam fel. Logan kicsit ilyedt képet vágott, nyugodj meg Henderson, te vagy az utolsó akivel beszélnék.-Kendall! 
 Kendall mosolyogva felállt kifáradt mellém és szembe fordultunk egymással.
-Szituáció: a férjed nem hozott haza milkát.
 Kérdőn néztem Carlosra, természetesen nem harapnám le senki fejét azért, hogy nem hoz nekem csokit, de hát ez csak egy játék.
-És felvétel!- kiálltotta Carlos.
- Há' hogy volt merszed?- kiabáltam parasztos hangnemben. A többiek röhögni kezdtek, de én tartottam magam a szerepemhez. Csak úgy mint Kendall.
-Elhnézést kéhrek máhdám, behzárt a bolth.- felelt Kendall francia stílusban. A többiek még jobban nevettek. Jól állt neki, az szent. :D
- Hát ezt kellet csínální a ídes felesígeddel?- artikuláltam tovább. Kendall elmosolyodott és válaszolt.
- Úgy tudhtam, hogy a máhdám fogyókhúrázik.- Istenem Kendall, olyan jól mondod azokat a szó beli h-kat. :)
- Szóval azt mondja kend hogy kövír lennék? Ín? Hát ezt kell mondaní níkem, ha már annyí pulyát szűtem ín kendnek?
-Jó jó elég!- állított le minket röhögve Carlos. -Mind a ketten kaptok pontot!
Kendallel meghajoltunk és összepacsiztunk. Közben a busz begurult egy pihenőhelyre.
- 15 perc szünet!- hallottuk a fiúk manager-ének a hangját.
-Palacsinta!- ordította Logan és James és egymást tuszkolva rohantak ki a buszból. Mi többiek normálisan mentünk be az autópáya melletti kis vendéglőbe. Leültem a lányokkal és vártuk a kávéinkat amikor megszólalt a telefonom sms jelzője.
 " Szóval akkor jól szórakoztál?-Ídes felesíg- Engem meg teljesen elfelejtesz- Gamersrác"
Ídes felesíg?
A titkos hódolóm tehát velem volt a buszban. What the hell?

Sziasztok! Nagyon nagyon nagyon régen jelentkeztem, és alázatosan kérem a bocsánatotokat. Rajtatok múlik a részek megjelenése,de sajnos mivel gimis vagyok, most kétszer több időbe telik megírnom egy részt. De ígérem igyekezni fogok!
 MÉG ANNYIT, HOGY SZÍVESEN CSERÉLEK BÁRKIVEL! Cseréket kérj itt!
 5 komment és kövi rész! :)
xxx Vic.

10. rész :)

10.rész: Boldog szülinapot James!
Üzeni a másnapos Lana...

-Logan én... szeretlek- hallottam egy hangot mögöttem.
-Én is szeretlek - válaszolt a Logan. Megfordultam és láttam, ahogy Amanda megcsókolja Logant.
- Mi?- ordítottam, amire a fülem csengeni kezdett és eltűnt körülöttem minden.
 Próbáltam kinyitni a szemem, de túlságosan zavart a reggeli napfény. Felültem és belevertem a fejemet a felettem lévő ágyba. Az ütésre elkiáltottam magam.
-Mit kiabálsz ember, tán ég a ház?- kérdezte Victoria álmában. Oké, az előbbit csak álmodtam.  Végre teljesen sikerült kinyitnom a szemem. A látvány lessokolt.
 A busz minden centimétere tele volt szeméttel. Az ágyamban például találtam két pálinkás üveget, meg egy melltartót, ami nem az enyém volt.....
 A busz többé részében sem volt jobb a helyzet. Mindenhol konfetti, szalagok, lufik, kajamaradékok, üres kólás dobozok. Nem tudtam még jobban szétnézni mert a fejemet gyakorlatilag szétszedte a fejfájás. 
-Vic!- szóltam halkan, mert egyszerűen nem volt erőm megszólalni- Vic, ébredj!
Victoria lassan kinyitotta a szemét. Ugyan az a folyamat ment végig előttem, mint amit az előbb produkáltam. Csak ő nem verte be a fejét, előrelátóan ült fel.
- Ah, a fejem- nyöszörgött Victoria. Nincs jobb két másnapos lánynál. Lassan felálltam, ami rossz ötletnek bizonyult, mert olyan formán elszédültem, hogy lehuppantam a földre.
- Jó buli lehetett, kár hogy elfelejtettem.- nevettem kínosan, mert a földön találtam egy bilincset. Lol. :D
- Ja. Miért van az ágyamban egy káposzta?- hökkent meg Victoria és felemelte a zöldséget. Nem igazán láttam, eléggé összemosódott a világ. Többé nem iszom alkoholt, ha az ilyen reggellel jár.

 Dörömbölt valaki az ajtón.
-Lökd be!- kiabáltuk Vickyvel.

-Jó reggelt!- lépett be mosolyogva Kendall, de ahogy meglátott lehervadt az a vidám kis mosolya. Ennyire szarul néznénk ki?
- Egyáltalán nem jó - mutatott Vic meggyötört arccal a káposztára és megfordította. A káposztára egy komplett arc volt rajzolva filctollal. 
-Kendall, talán ő is egy barátnő volt?- kérdeztem mosolyogva, annak ellenére, hogy szétrobbanni akart a fejem.
- Talán..... -kapott a szívéhez drámai arccal- De ő is összetörte a szívem.- játszotta túl a szerepét. -Amúgy kértek kávét? Carlos főzött 2 literrel.- Vic-kel bólintottunk.
-Két literrel?- kérdeztem. Csak egy kicsit döbbentem le. Viccelek, nagyon ledöbbentem.
- Ja, mind másnaposak vagyunk. James szülinapja mindig így telik.- túrt mosolyogva a hajába, majd elment a kávéért. Feltápászkodtam a földről, gondoltam átöltözök, párszor megbotlottam a szemétben, de amúgy sikeresen elértem a ruháimhoz. Úgy gondoltam jobb lenne lezuhanyozni, de mivel a szállodába így nem mehetek be, várok a következő állomásig. Addig is csak megmosakodok.
 Sietve átöltöztem, hogy még hamarabb hozzákezdjek a pakoláshoz. Bevettem egy fájdalom csillapítót és az álmomat elemezgettem a fejemben. Miért álmodok olyanokat, amik nem történnének meg a valóságban? Miért nem álmodom azt, hogy Logan elvesz feleségül, vagy ilyesmi? Mert az akár meg is történhet... :$
- Kávé! - jött be Kendall a buszba két nagy bögre gőzölgő koffeinnel.
-Köszi- vettem el mosolyogva, és egy jó nagyot kortyoltam. Victoria is örült a fekete ébresztőnek.
-Én megyek, mert Carlos idegösszeroppanást kap.- intett Kendall és elment. Szegény Carlos, rend mániás és el tudom képzelni mennyire kiakadt amikor felébredt. Hát remélem ha kész lesz segít nekünk is...
- Victoria, mi van a karoddal?- vettem észre a lány bal kezén lévő fekete pacákat.
-Ha részeg vagyok, néhány dolgot feljegyzek magamnak.- legyintett és elkezdte olvasni az üzenetet amit ő kapott saját magától. Elég érdekes szokás, de nem rossz. Leültem az ágyra a kávémmal, és fintorogva nézem a mi "tiszta" buszunkat.
-Lana ez szerintem téged is érdekel- nézett rám ijedten Vic. A mondat hangsúlyától én is kicsit elbátortalanodtam. Felálltam és odamentem Vichez elolvasni a karján lévő írást. Ez állt rajta:
 Szólj Lana-nak, mert Logan és (elmosódott betűk ) csókolózott.
-Ki csókolózott kivel?- kiáltottam fel mérgesen. Csodálatos, hogy elmosódott a neve! Ilyen egyszerűen nincs! 
-Mi a francnak nyitottam ki a szám?- sopánkodott Victoria, én meg forrtam a dühtől. Egyszer még megtörténhet, hogy félrenézek valamit, de ha már Vic is látja, hogy Logan más lányokat nyal, akkor már bizony gond van. 
-Boldog másnaposságot mindenkinek!- ugrott be a buszba vidáman Alexa. Válaszul Vic zavart és az én dühös tekintetem fogatta.
-Rosszkor jöttem?- kérdezte, én csak megráztam a fejem és intettem hogy jöjjön közelebb. Először nem tudta mi folyik itt, de aztán meglátta Vic összefirkált kezét.
-Na mit üzent a hippi Vicky?- kérdezte túlpörögve.
-Hippi?- értetlenkedett Vic.
-Én voltam az egyetlen aki józan volt. És mindent látot.- kacsintott Alexa.
-Mindent?- kaptam fel a fejem- Akkor mondd el kivel csókolózott Logan!- ráztam meg Alexát.
-Nem tudom, egész éjszaka a részeg Carlos után loholtam- lépett hátra Alexa. Úgy látszik másnaposan pszichopata vagyok.
-Miért, mit csinált Carlos?- kérdeztem kevésbé ideges hangnemmel.
-Olyan részeg volt, hogy le akarta smárolni a gitárodat.- vont vállat Alexa- De várj csak! Carlos állandóan fényképezett. Lehet, hogy lekapta Logant.
- És ezt csak most mondod????- jöttem megint dühbe, de Victoria közbe szólt.
-Jobb ha nem nézed meg a képet. Nem akarom hogy összeomolj itt nekem.
- Látni akarom a képet.- mondtam nyugodt hangon, pedig belül éreztem, hogy lassan összeomlok.
-Megkeresem a gépet. Addig maradjatok itt.- mondta Alexa, és sietve elindult. Leültem a földre és próbáltam összeszedni magam, nehogy sírni kezdjek. Ha ilyen a szerelem akkor nekem nem kell. Egyik percben még minden rendben, boldogan leskelődök a hercegem után, majd egy másikban összezuhanok, és hagyom hogy összezúzzon. Mintha villám csapna belém ilyenkor, haldoklok az árnyékában. Miért? Ártottam én valaha bárkinek is? Miért kellet nekem pont belé szeretnem? Annyi férfi van a világon!
- Hé, ébren vagytok? - hallottam egy ismerős hangot, amitől libabőrös lettem. Logan  lazán végigsétált a buszon, vakító mosollyal az arcán, de megakadt a szeme rajtam.
- Ennyire kiütötted magad?- kérdezte mosolyogva, éppen nyitottam a szám, de Victoria megelőzött.
-Más ütötte ki.- válaszolt flegmán. Logan újra rám nézett, én meg lesütöttem a szemem. Hát még mennyi csapás ér a mai reggel? :/

-Meghoztam a bizonyítékot- jött be üvöltve Alexa, de amint meglátta Logant megtorpant.
-Szia Loggie, mizu van?- dugta el a háta mögé a fényképezőgépet.
-Csá, minden oké. Mit dugdosol előlem?- lépett közelebb a fiú Alexához.
-Én? Előled? Semmit! Semmit...- próbálkozott Alexa, de ezt még én sem vettem volna be.
-Add már ide- fogta meg a lány karját Logan, mi meg Victoria-val összenéztünk.
-Logan!- pattantam fel, mire a fiú elengedte Alexát és megfordult. - Izé... Kérsz kávét?- kérdeztem, Victoria meg beverte a fejét párszor a falba. Ilyen rosszul terelném másra a szót?
-Kösz, nem már ittam- válaszolt és egy egyszerű mozdulattal kivette Alexa kezéből a gépet. Most már minden el van veszve. Logan megnézte a képernyőt. Vártam a reakciót. Nem csinált semmit, csak bámulta azt a képet. Mit kell rajta ennyit nézni? 
-Tetszik amit látsz?- kérdezte cinikusan. A lányok kicsit megdöbbentek, még nem hallottak így beszélni.
-Miért, neked igen?- kérdezte és felém fordította a gépet. Értetlenül néztem rá és utána a gépre. Ha eddig fájt a fejem, akkor hazudtam. Most aztán fájt a fejem!
 Ugyanis akik csókolóztak, azok mi voltunk Logannel.


Sajnálom, hogy ilyen későn hoztam új részt, tudjátok sulikezdés :/
Sulis időben is igyekezni fogok hamar új részeket hozni, de elvárom, hogy ti is bátorítsatok néhány kommenttel! ;)

xxx Vic.