Furcsa egy reggel volt...
A telefonom rezgésére ébredtem. A szememet bántotta az ablakon át beszűrődő nap fénye. A mobilomat kézbe véve felültem - kikerültem a polcot amely olyan sok fejsérülést okozott a nyár folyamán - és elolvastam az sms-t.
Ryan és én randizunk. Este jövök :3 Puszy <3
Az üzenet tartalmából kiderült, hogy Victoria küldte úgy fél órája. Hát jó, nem értem miért kellett ezt az orromra kötni... Jézusom már fél tíz..
Felöltöztem - ami újabb fél órába került hihihi - és elhagytam a felmelegedett turnébuszt. Már nem emlékszem miért nem a hotelben aludtunk, lehet hogy túl későn érkeztünk és azért... Valahogy a tegnap este teljesen kimaradt. Nem ittam szóval nem tudom miért...
Átsétáltam tehát a szomszédos buszba és hatalmas meglepetésemre az teljesen üres volt. Csak kólásdobozok és csokispapírok voltak szanaszét a földön. Na meg egy papír az asztalon.
Szerelmemmel városnézőben vagyunk!
Este, vagy legkésőbb 2 év múlva jövünk. :)
Carlos.
Hát ez már kicsit megijeszt. Nem, nem a "két év múlva jövünk" hanem az, hogy hirtelen mindenki turbékol.
Alaposan körbenéztem de más levelet nem találtam. Márpedig három fiam még hiányzik a sorból.
Persze ilyenkor mindig érdemes felnézni a twitterre. Az önimádó Kendall, James és Logan ott mindig elérhető. Hát leültem a kanapéra és felnéztem a Twitterre.
Nos, ennyit találtam. Logan 2 napja nem posztolt semmit. Mondjuk az kicsit rosszul esik, hogy mindenki elment nélkülem. :( Viszont az zavar a legjobban, hogy nem tudom mit csinál Logan. És ebbe beleőrülök.
Szomorúan elraktam a telefonom és lehajtott fejjel ültem úgy 2 percig. Aztán világtörténelmi csoda történt: elhatároztam hogy én is szórakozni fogok. Azt még nem tudom, hogy és hogy hol, de ráérek kitalálni. Az biztos hogy én nem fogom senki orrára kötni ezt az egészet.
Így hát elmentem a táskámért és nekivágtam az útnak. Nem tudom pontosan melyik városban vagyunk, de a látvány minden utcában ijesztő.
Mintha a szerelmesek megszállták volna a várost. Egy ember sem sétált egyedül, akármerre néztem kéz a kézben járkáló párokat láttam, akik falták egymást. Lehet, hogy csak azért mert nekem nincs barátom, és túlreagálom az egészet... Nyugalom...Nyugalom... Jó inkább bemegyek egy boltba. Jó ez jó lesz.
Kétségbeesetten vágtam be az üzlet ajtaját, majd miután bezártam háttal nekidőltem mint ahogy a filmekben szokás. Behunytam a szemem és vettem pár mély levegőt.
- Elnézést kisasszony, talán valami gond van?- hallottam egy szelíd öregember hangot. Kinyitottam a szemem és azt hittem elhányom magam.
A bolt olyan volt, mint amire ráhányt volna egy csillámpóni. Tele szívekkel, bonbonokkal, ajándékokkal.
- Mi...a....kurva...élet....ez..?-nyögtem, és amilyen gyorsan bejöttem ugyanolyan gyorsan távoztam.
Az utcán csak futottam és futottam amíg bírták a lábaim. Hova kerültem?! Nem figyeltem merre megyek sikerült a város legforgalmasabb helyére érkeznem. Egy vidámparkhoz.
Megnyugodtam, mert a vidámpark a várossal ellentétben teljesen szokványos volt. Egy fiatal lány árulta a jegyeket egy nála idősebb férfival. A vidámpark egyszerűen vonzott, mintha csak az lett volna kiírva : LANA BE KELL JÖNNÖD!
És én beálltam a sorba. 15 röpke perc múlva sorra kerültem vettem egy belépőt ami egyben 3 kör dodzsemre, 1 kör hullámvasútra és 1 menet óriáskerekezésre is jó. Kaptam egy sapit is ajándékba. Felvettem hát és elindultam befelé.
WOW. Mást nem tudok mondani. Rengeteg játék, nevetés, móka. A világ legvidámabb helyére csöppentem. Talán ezért is hívják vidámparknak. :D
De komolyan egyszerűen maga a látvány is nevetésre késztetett. Ami ha belegondolok egy kicsit hülyén néz ki, mert itt állok egyedül. És nevetek. Én. Hangosan. Boldogan. Mint egy síkbolond. A legjobb az egészben, hogy elfelejtettem abban a pillanatban mindent. Logant meg főképp.
Az első dolgom volt kipróbálni egy célbadobós játékot. Habár egyszer sem találtam el, a bódés adott nekem egy matricát. A szerelmes filmekben ilyenkor jön az álompasi eltalálja az összes poharat és nekem adja az óriás plüss jegesmedvét. Csak hát ez az én életem, itt ilyen nem létezik.
Utána dodzsemeztem. Beleültem egy kék járgányba, az se számított hogy olyan kicsi volt, mint amilyen egy....dodzsem...(??) Mindenkinek nekimentem egy "most meghalsz" kiáltással. Hirtelen kiürült a dodzsempálya. Hehehe.
Ettem vattacukrot, hamburgert, gyrost...meg vedeltem egy csomó narancslevet. Csak semmi alkohol. Majd a turnébuszban lerészegedek. :)Már csak az óriáskerék volt hátra. Már esteledett így jobbnak láttam hogy az óriáskerekezés után hazamegyek. Rám csatolták azt a vas valamit és elindították. Már a kör negyedénél jártam amikor ismerős hangot hallottam.
-Basszus!-kiáltotta felettem valaki Logan hanggal. De ha Logan hangja van akkor biztosan Logan...
-Logan!-kiáltottam és a felettem lévő ülésre-kabinra-tudja a francra szegeztem a tekintetem.
-Lana- hajolt előre Logan és így már láthattam azt a gyönyörű arcát.
-Te meg mit keresel itt?-kiabáltam de lassan Logan kezdett eltűnni, mert közeledtünk felfelé.
-Nem hallom, várj átmegyek!-ennyi volt az amit hallottam. Egyszer csak megbillent a kabinom és beesett Logan.
-Te hülye!- ütöttem meg- MI LETT VOLNA HA LEESEL?
-Megsirattál volna.- tűnődött.- Közel vannak egymáshoz ezek a micsodák.
-Jaj te műrepülő világbajnok.- mondtam mérgesen karba tett kézzel. Logan belenézett a szemembe és pár másodperc után mindketten elnevettük magunkat.
-Nézd, az ott nem Kendall- mutatott le Logan egy apró mozgó pontra. Összeszűkítettem a szemem és valóban: Kendall ott ált az italos stand előtt három lány társaságában.
Közben vége lett a menetnek, nekiiramodtunk megkeresni Kendallt. Közben Logan megállt veszekedni a biztonsági őrrel mire én ide már nem kellek stílussal félrelöktem mindkettőt.
-Kendall!- hadonásztam - Kéjdog!!!
Kendall felkapta a fejét és elmosolyodott.
- Hé Lana, te is itt vagy? -mosolygott- Kérsz valamit?
-Nem inni jöttem-itt megálltam-Nem CSAK inni jöttem. Hol voltál egész nap? És a többiek? Miért hagytatok egyedül?-A többiek? Mind itt vannak! Hisz Carlos az asztalotokon hagyott egy papírt, hogy ha felébredsz te is gyere. Csak aludni akartunk hagyni...-Én nem láttam ott semmi féle papírt.- tettem karba a kezem.
-Kendall ő a barátnőd?- kérdezte az egyik plázacica. Blah.
-Csönd- parancsolt rá Kendall és felém fordult.
-De pedig...
-Hé Lana, nézd mit nyertem!- hallottam Carlos hangját. Elfordítottam a fejem és kaptam egy gyenge szívrohamot. Ugyanis egy gigantikus gorillaplüss zuhant felém.
-Carlos szedd le rólam- kapálóztam, mert egyszerűen összeestem a súlya alatt.
-Ja, bocs.- emelte le rólam a szörnyet.
-Szia-ölelt meg Alexa- Kendallel voltál?- kacsingatott.
-Nem, Nem Nem!!!!! Egyedül voltam egész nap! Hiába hívtalak titeket nem vettétek fel! Furcsa üzeneteket hagytatok, és a kutya se szólt nekem mi van!- fakadtam ki. Szerintem teljesen jogosan.
És ekkor történt hogy mindenki elkezdett ordítani.
Alexa Carlos-szal, hogy nem vette fel a telefont.
Kendall a lányokkal, hogy akadjanak le róla és menjenek melegebb égtájakra.
Logan a biztonság őrével.
James és Halston közben megérkeztek és ők is beszálltak.
Én könnyekkel a szememben hajtogattam a magamét.
Olyan hangzavar alakult ki, hogy hírtelen mindenki felénk nézett. Egyre több biztonsági őr tűnt fel és "ennek vége gyerekek" kiáltással megragadtak először engem aztán Carlos és így szép sorban mindannyiunkat és kihajítottak a vidámparkból. Persze nem szó szerint.
Szó nélkül ballagtunk vissza a turnébuszhoz.
- Na, jól megjártuk- mondta Carlos.
- Az egész az én hibám- mondtam.
- Ne kezdjük el megint- figyelmeztetett minket Logan.
-Lefekszek.- mondtam és ahelyett hogy megvártam volna a többiek válaszát becsaptam magam mögött a turnébusz ajtaját.
Átvettem a nadrágom és a felsőm, majd bekapcsoltam a légkondit. Befeküdtem az ágyba, de mielőtt behunytam volna a szemem valami fehér papírlap esett rám. Felültem és elolvastam.
Lana, ha felébredsz gyere a vidámparkba.
Carlos.
Carlos nem is az asztalra, hanem a polcra rakta a papírt. Biztos tudja hogy minden reggel beverem a fejem. Arra számított hogy ma is, ezért szerintem a szélére rakta, hogyha lefejelem az leessen. Filmes hangulatot akart nekem teremteni.:') És én hülye...... Megmarkoltam a papírt és elaludtam.
Furcsa egy reggel volt...
Sziasztok! Ne ijedjetek meg a végkimenetelen, ez a rész egy EPIZÓD, vagyis nincs befolyása a történet folytatásának szempontjából. Ez csak egy külön kis történet. :)
*** Vic.
