15.rész :)

Sziasztok!

Több mint 3 hónap kihagyás után végre itt az új rész! Nem tudom, hogy ti, akik feliratkoztatok még tavaly nyáron ide, még mindig ugyanúgy szeretitek-e a BTR-t mint én...

De remélem még emlékeztek a sztorira és a szereplőkre! 

6 komment az ára az új résznek!

Amíg nem jön össze addig nem lesz több rész ;)

Ez most tényleg csak tőletek függ.

15. rész: Mégsem szeret?
Furcsa álom, boldog valóság.


  A fiúk managere az egyik városi sportcsarnokot választotta a sajtótájékoztató megrendezéséhez. A csarnok egy végében egy hosszú asztalt helyeztek el, az asztal előtt pedig székek tucatjai sorakoztak amiket sorra foglaltak el újságírók, televíziós riporterek, paparazzik.
 A játék miatt én nem beszélhetek addig, amíg fel nem adom vagy éppen én nyerek. Victoria minden szavának a végéhez hozzá kell fűznie azt hogy -csi, Kendallnek minden szembe jövő lánynak szerelmet kell vallania (ebből érzem hogy még nagy bajok lesznek :) ) , a többiek feladatát még nem tudom. Annyi biztos, hogy ezt a sajtótájékoztatót nem felejtik el egy darabig.
 Igazából nagyon aggódtam, hisz ha benne leszünk a tévében, akkor nem tanácsos így viselkedni. De hát nem tudom ezt közölni senkivel, hiszen ha kiesek egy Carlos által kitalált "büntetésen" esek majd át. Hurrá... Így hát kénytelen leszek hallgatni. Lol.
-Kezdődik!- bukkant fel hirtelen mellettem Kendall a kezeiben egy-egy pohár kávéval, majd az egyiket felém nyújtotta.
 Bólintottam. Beszélnem most nem lehet. :)
 Elindultunk hát az asztalhoz, velünk egyszerre pedig feltűntek a többbiek is. Hát. Jól gondoltam. Ezt a napot jó ideig emlegetni fogják. xD
 Kezdjük James-szel. James az a srác aki abszolút szerethető, jóképű, mindig makulátlan külsejű olyan aki sohasem játssza meg magát. De most... Haja hosszabb volt (Istenem add hogy csak egy paróka!) , egyik szemét eltakarta a frufruja (???!!!) fekete rúzs (atya ég!) fekete bőrdzsekit viselt fekete szűkszárú farmerrel, mindemellett fekete bokacsizmája és egy tucat ugyancsak fekete halálfejes karkötő volt a jobb kezén. Mondanom sem kell tátva maradt a szám. Ha nem lennénk ilyen közeli barátok átlagos fan szemmel nem venném benne észre Jamest.
 Alexa. Nos Alexában nem volt semmi különös, ha figyelmen hagyjuk az estélyi ruhát amiben megjelent. Szép világoskék darab. -Ezt a feladatot Carlos nekem szánta volna- súgta nekem Kendall.
 Carloson nem volt semmi maskara, gondolom neki is valami olyan jellegű feladat jutott mint nekem. Logan sem volt beöltözve, teljesen normálisan néztek ki. Vagyis Logan ugyanolyan szexi szívtipró volt mint máskor. ( De persze én már nem így gondolom, vagyis... na... úgy értem...... LEBUKTAM).
 A teremben hulla csend lett, a fotósok is lefagyva álltak pár percig, de miután feleszméltek döbbenetükből és vadul kattogni kezdtek a fényképezőgépek. Pár percig még hallgattam a fiúk managerének szónoklatát, de utána már csak egy dologra figyeltem: Loganre.
 Nem volt benne semmi különös (épp ahogy ezt már említettem) . A haja gondosan be volt állítva, ruhája tökéletesen összepasszolt, a szemei csodálatosan ragyogtak. A gyomromban lépő lepkék (én inkább parazitáknak mondanám őket) mozgolódni kezdtek , a lábam pedig remegni.  De mindezek ellenére képes voltam elvonatkoztatni, és Logan cselekedeteire összpontosítani figyelmemet. Ő ugyanis elővett egy mikrofont ( vagy elővarázsolta?!) finoman beleköhögött, mire a teremben lévők egy emberként fordultak felé.

 -Khm, khm... Hölgyeim és uraim, köszöntöm önöket- kezdte én meg elképedve néztem rá Kendall pedig csak kuncogott- Szeretném megköszönni, hogy ma is iderángattak minket a gec.......

 Nem bírtam tovább, befogtam a füleim, de még így is hallottam Logan cifra káromkodásait. Kendall a hasát fogva nevetett, Carlos rosszallóan rázta a fejét, James meg se mozdult....
 A fiúk managere pedig majd' elsüllyedt a szégyentől. Nagyon megsajnáltam, tényleg. 
 Hát a riporterek köpni-nyelni nem tudtak, szóval legalább nem tudtak kattogtatni.
- Mindenki kifelé.... Most!!!!- harsogta nekünk  a fiúk managere, én meg behúzott nyakkal elkezdtem az ajtó felé cammogni....
 Alexa  követett engem ( az estélyi ruhájában ami alig fért ki az ajtón) aztán elkezdett idegesen frani akcentussal beszélni. Jól tudta hogy nem szólhatok vissza.
-Ezh máhr mindehnek a tetheje!!!! Nehm hiszhem ehl hohgy ah hülye Logan ilyen hülye felahdatott kapotth!!!!!
 Lehajtottam a fejem hogy ne lássa a mosolyom.. Hála a rövid hajamnak, persze észrevette hogy röhögök ezért elkezdett engem is korholni. Az szakította félbe, hogy meghallottuk a manager kiabálását az egyik helyiségből, összenéztünk és odarohantunk.
-Komolyan, AZ ÉRTELMI SZINTETEK NULLA?!!! NEM ÉRDEKEL A KIBASZOTT JÁTÉKOTOK, MEGALÁZTÁTOK MAGATOKAT AZ EGÉSZ VILÁG ELŐTT!!! HOGY A FENÉBE..
-Te rendezted ezt az egész szart....- szólt közbe Logan. Nem jól tette.
-CSAKIS MIATTATOK!! ELINTÉZEK NEKTEK EGY TURNÉT ÉS EZ A HÁLA? TUDJÁTOK MIT????? INKÁBB ITT HAGYLAK TITEKET A FENÉBE..
-Menjen csak!- szóltam közbe. Azonnal megbántam.
...... Kiestem :(
.......  Ez az egész nem rám tartozik
.......... Nem lehetek ilyen szemtelen egy managerrel!!!
- Hogy mondtad?- fonta össze a karjait a férfi.
-Azt mondta húzzál el a picsába.- mondta Kendall. Carlos egyetértően hümmögött egyet, Logan  bólintott.
-Ja, nem kell nekünk egy ilyen manager..... Tom jobb volt nálad- dünnyögte James.

      Innentől szó szerint elszabadult a pokol. Mindenki kiabált mindenkivel. Én Kendallel, hogy ilyet azért nem mondtam (mármint a húzzon el a picsába részt) Carlos is Kendallel hogy miatta most kiesett a játékból, James Carlosszal hogy fejezze már be, Logan meg a managerrel ordibált cifra szavakat "daloltak" egymásnak..... Alexa meg az egész csapatni hogy álljunk már le.
   Senki sem vette észre Victoria jelenlétét. Igazából azt sem tudom mennyi ideig állhatott ott az ajtóban. Csak annyit tudok hogy közepes hangerővel szólított meg minket, mire mindannyian abbahagytuk a civakodást.
- Itt meg mi a fene folyik?
   Összenéztük, és mint a gyerekek, akik eltörték az anyjuk kedvenc vázáját, bűntudatunkban a földet kezdtük bámulni. Nem mintha valami érdekes lett volna a járólapban.
 -Szexi padló- súgta oda Kendallnek Carlos. Nos Carlos is valami olyasmin gondolkozhatott mint én.
- De most komolyan, Zac - mondta közben Vic a managernek (Zacnek?)- csak játszani akartunk egy jót. Te erőltetted ezt az egészet, akkor rendezd is el valahogyan! Komolyan, ilyen hangzavart még életemben nem hallottam.
-Hhhhhhh- sóhajtott Zac - Rendben srácok. Menjetek vissza a turnébuszba. 
 És mi engedelmesen jól nevelt emberek módjára visszamentünk a turnébuszba. Szándékosan nem a hotelbe. :)

 ***

  Szakadt az eső, villámlott és dörgött az ég. Vacogva vártam, hogy végre átváltson a jelzőlámpa fénye zöldre és átfuthassak a zebrán. A fájdalom a mellkasomban egyre felerősödött. Már nem bírtam visszatartani a zokogást. A lámpa váltott én pedig átrohantam az út másik oldalára, ahol egy fiú várt rám. Az a fiú akit az előbb láttam csókolózni a 'Live your dreams' nevű kávézóban. Az a fiú akit a pokolra kívántam. Az a fiú aki összetörte a szívem.

 Elindultam hát a másik irányba. Nem érdekelt hol lyukadok ki, a lényeg hogy jó távol legyek tőle. Beleléptem egy hatalmas pocsolyába. -Baszki- szisszentem fel és lenéztem. Szitkozódtam még egy kicsit aztán folytattam a menekülést. De már megint ott volt előttem. 180 fokos fordulatot vettem de ekkor megszólalt:

-Miért kerülsz engem?- kiáltotta én meg dühtől remegő tüdővel megfordultam és kapásból rávágtam.

- Mert egy egoista geci vagy!

Hirtelen néma csönd lett. Eltűntek a házak, az utca, a kávézó, az autók. Csak ketten maradtunk. Az eső se esett már.

Logan csak állt én meg zokogni kezdtem. Hirtelen előrelépett, felém nyújtotta a kezét, magához húzott és a fülembe súgta:

-De ez az egoista geci teljes szívéből szeret téged.....

                                                                  Bumm Bumm Tssss

Hatalmas csattanásra riadtam fel, és mint minden második alkalommal most is bevertem a fejem a polcba. Ki volt az az idióta aki oda rakta?!
 - Bocs!- szabadkozott Vic - Csak levertem a táskám.
- Hány óra van?- kérdeztem a fejemet dörzsölve.
- Délután 5 - mondta és közben felvette a táskáját a földről és visszapakolta a kiömlött tartalmát.
- Akkor mindjárt koncert - mondtam, és remegni kezdett a gyomrom.
-Ne mondd már hogy még mindig lámpalázad van!- nevetett ki. 

- De.. sajnos...
- Mit álmodtál?- váltott hirtelen témát.
-Ez most hogy jön ide?
- Hát egy csomószor kimondtad Logan nevét... Csak nem arról álmodtál hogy...
- Fújj Vic ne perverzkedj! - túrtam bele a hajamba. - Nem is róla álmodtam... hanem... Loran-ról!!! Igen! Róla!
-És ő ki???- húzta össze a szemöldökét
-Egy barátnőm..- húztam ki magam, és gondolatban megveregettem a saját vállam amiért ilyen ötletes hazugságot találtam ki ilyen hamar.
-Okééé- válaszolt és a telefonján kezdett szórakozni.
   Megfésültem a hajam, ettem egy Kinder meglepetést, és összeraktam az ajándékot. Kicsi dinó :D
-Hé Lana, James azt írja menjünk ki röplabdázni a parkolóba. Menjünk?
- Benne vagyok! - kiabáltam hátra. Vic-kel átöltöztünk rövidnaciba és kiindultunk a buszból.
-Te Lana...
-Igen? - kérdeztem. Vic előttem ált, és nagyon úgy tűnt még nem nyitott ajtót.
- Nem nyílik az ajtó.
- Na vaccakolj már, engedj oda- löktem félre. Megtoltam a kilincsnél vagy minél fogva de nem sikerült kinyitni.
-Ember... álmélkodott Victoria- Ez olyan mint az egyik rész a sorozatomból.
-Jaj ne ess nekem pánikba, hívd fel a fiúkat.- mondtam miközben még mindig szorgalmasan próbálkoztam.
-Jó...jó....hívom...Kendallt- idegeskedett és megcsörgette Kendallt. Miután szegény Kendall felvette a telefont Vic kiabálni kezdett vele hogy jöjjön ide és szakítsa ki az ajtót, vagy hívja fel a tűzoltókat.
 Persze nem volt ilyen komoly a helyzet. :) A fiúk elkérték a soförtől a kulcsokat, de nem is volt rá szükség, mert rossz felé próbáltuk kinyitni. Nem tudom mióta nyílik befelé. xD

***

  Végül játszottunk a parkolóban egy jót. :) Amikor én szerváltam Logan nem figyelt eléggé és fejen találtam a labdával. Nevetett és ő is megdobott, de ő szándékosan.

 Ezután elkezdődött a párharcunk aminek a fiúk managere vetett végett (már szent a béke) mert készülni kellett a koncertre. Visszaszaladtam a turnébuszba kihoztam pár cuccot és vele a Kinder dinóm. 

  Az öltözőben gitározva vártam a soromra és megalkottam egy vaciúj dalt! Íme:

- Kicsi dinó, kicsi dinó kicsi di-i-i-nó!

   Kicsi dinó, kicsi dinó kicsi di-i-i-nó!

   Kicsi dinó, kicsi dinó kicsi di-i-i-nó!

   Kicsi dinó, kicsi dinó kicsi di-i-i-nó!

 Na jó, a  12 versszakból álló dinódalom még a kezdeti stádiumban van, majd a kész dalt kirakom iTunes-ra! De ha elképzelem magam a lemezzel a kezemben aminek a borítóján ott van a Kinder dinóm elfog a röhögőgörcs :) 

 Hupsz mennem kell a színpadra, hisz várnak a srácok a közönség... és....és..... LOGAN... <3

K°I°C°S°I°°D°I°N°Ó ;)

 Logan... Nincs köztünk se kölcsönös vonzalom, se harag és ez pont jó nekem így. Jó lenne ha összejönnénk, de erre én nem sok esélyt látok....  De hát reménykedni csak szabad, nem?

Még akkor is ha mégsem szeret?

xxx Vic.

  

Önreklámozás pls...

Ezen ügyködtem tegnap, remélem tetszeni fog.
Habár semmi köze a bloghoz... xD de azért kitettem.
xxx Vic.

I'm so sorry.....

Sziasztok idetévedő régi/új olvasóim!

Tényleg nagyon sajnálom, ezt az egészet nem így terveztem, de hát az éven kezdtem a gimiben...
Be tudtam időzíteni 2-3 részt a tanév közben, de hát hónapos kihagyások után kezdtek elpártolni a blogról. Nem én (dehogynem) tehetek róla, rengeteg tanulnivalóm volt hétvégén hittan v. mise volt, amire már 6 éve járok a barátnőimmel,az ünnepeket pedig a családommal szerettem volna tölteni. 
Még van egy hét a suliból, az utána való hetet pedig pihivel akarom tölteni itthon, animével, zenével, Szulejmánnal, BTR-rel meg mindennel amit elhanyagoltam. 
Szóval új rész LEGKÉSŐBB 2 hét múlva várható.
Most épp új videót készítek a youtube csatornámra (dalszöveg fordítás) amit kérésre vállaltam. Majd nézzétek meg! 
Önreklámozás pls... xD :)

xxx Vic.

Különleges epizód ~ Valentin nap nyáron

Furcsa egy reggel volt...

 A telefonom rezgésére ébredtem. A szememet bántotta az ablakon át beszűrődő nap fénye. A mobilomat kézbe véve felültem - kikerültem a polcot amely olyan sok fejsérülést okozott a nyár folyamán - és elolvastam az sms-t.

                 Ryan és én randizunk. Este jövök :3 Puszy <3

                                                      

Az üzenet tartalmából kiderült, hogy Victoria küldte úgy fél órája. Hát jó, nem értem miért kellett ezt az orromra kötni... Jézusom már fél tíz.. 

  Felöltöztem - ami újabb fél órába került hihihi - és elhagytam a felmelegedett turnébuszt. Már nem emlékszem miért nem a hotelben aludtunk, lehet hogy túl későn érkeztünk és azért... Valahogy a tegnap este teljesen kimaradt. Nem ittam szóval nem tudom miért... 

 Átsétáltam tehát a szomszédos buszba és hatalmas meglepetésemre az teljesen üres volt. Csak kólásdobozok és csokispapírok voltak szanaszét a földön. Na meg egy papír az asztalon.

                                 

                          Szerelmemmel városnézőben  vagyunk! 

                                         Este, vagy legkésőbb 2 év múlva jövünk. :)

                                                         Carlos.

Hát ez már kicsit megijeszt. Nem, nem a "két év múlva jövünk" hanem az, hogy hirtelen mindenki turbékol. 

 Alaposan körbenéztem de más levelet nem találtam. Márpedig három fiam még hiányzik a sorból.

 Persze ilyenkor mindig érdemes felnézni a twitterre. Az önimádó Kendall, James és Logan ott mindig elérhető. Hát leültem a kanapéra és felnéztem a Twitterre. 

Nos, ennyit találtam. Logan 2 napja nem posztolt semmit. Mondjuk az kicsit rosszul esik, hogy mindenki elment nélkülem. :( Viszont az zavar a legjobban, hogy nem tudom mit csinál Logan. És ebbe beleőrülök.

 Szomorúan elraktam a telefonom és lehajtott fejjel ültem úgy 2 percig. Aztán világtörténelmi csoda történt: elhatároztam hogy én is szórakozni fogok. Azt még nem tudom, hogy és hogy hol, de ráérek kitalálni. Az biztos hogy én nem fogom senki orrára kötni ezt az egészet.

 Így hát elmentem a táskámért és nekivágtam az útnak. Nem tudom pontosan melyik városban vagyunk, de a látvány minden utcában ijesztő.

 Mintha a szerelmesek megszállták volna a várost. Egy ember sem sétált egyedül, akármerre néztem kéz a kézben járkáló párokat láttam, akik falták egymást. Lehet, hogy csak azért mert nekem nincs barátom, és túlreagálom az egészet... Nyugalom...Nyugalom... Jó inkább bemegyek egy boltba. Jó ez jó lesz.

        Kétségbeesetten vágtam be az üzlet ajtaját, majd miután bezártam háttal nekidőltem mint ahogy a filmekben szokás. Behunytam a szemem és vettem pár mély levegőt.

 - Elnézést kisasszony, talán valami gond van?- hallottam egy szelíd öregember hangot. Kinyitottam a szemem és azt hittem elhányom magam.

 A bolt olyan volt, mint amire ráhányt volna egy csillámpóni. Tele szívekkel, bonbonokkal, ajándékokkal.

 - Mi...a....kurva...élet....ez..?-nyögtem, és amilyen gyorsan bejöttem ugyanolyan gyorsan távoztam.

 Az utcán csak futottam és futottam amíg bírták a lábaim. Hova kerültem?! Nem figyeltem merre megyek sikerült a város legforgalmasabb helyére érkeznem. Egy vidámparkhoz.

 Megnyugodtam, mert a vidámpark a várossal ellentétben teljesen szokványos volt. Egy fiatal lány árulta a jegyeket egy nála idősebb férfival. A vidámpark egyszerűen vonzott, mintha csak az lett volna kiírva : LANA BE KELL JÖNNÖD!

 És én beálltam a sorba. 15 röpke perc múlva sorra kerültem vettem egy belépőt ami egyben 3 kör dodzsemre, 1 kör hullámvasútra és 1 menet óriáskerekezésre is jó. Kaptam egy sapit is ajándékba. Felvettem hát és elindultam befelé.

 WOW. Mást nem tudok mondani. Rengeteg játék, nevetés, móka. A világ legvidámabb helyére csöppentem. Talán ezért is hívják vidámparknak. :D

De komolyan egyszerűen maga a látvány is nevetésre késztetett. Ami ha belegondolok egy kicsit hülyén néz ki, mert itt állok egyedül. És nevetek. Én. Hangosan. Boldogan. Mint egy síkbolond. A legjobb az egészben, hogy elfelejtettem abban a pillanatban mindent. Logant meg főképp.

 Az első dolgom volt kipróbálni egy célbadobós játékot. Habár egyszer sem találtam el, a bódés adott nekem egy matricát. A szerelmes filmekben ilyenkor jön az álompasi eltalálja az összes poharat és nekem adja az óriás plüss jegesmedvét. Csak hát ez az én életem, itt ilyen nem létezik.

 Utána dodzsemeztem. Beleültem egy kék járgányba, az se számított hogy olyan kicsi volt, mint amilyen egy....dodzsem...(??) Mindenkinek nekimentem egy "most meghalsz" kiáltással. Hirtelen kiürült a dodzsempálya. Hehehe.

 Ettem vattacukrot, hamburgert, gyrost...meg vedeltem egy csomó narancslevet. Csak semmi alkohol. Majd a turnébuszban lerészegedek. :)Már csak az óriáskerék volt hátra. Már esteledett így jobbnak láttam hogy az óriáskerekezés után hazamegyek. Rám csatolták azt a vas valamit és elindították. Már a kör negyedénél jártam amikor ismerős hangot hallottam.

 -Basszus!-kiáltotta felettem valaki Logan hanggal. De ha Logan hangja van akkor biztosan Logan...

-Logan!-kiáltottam és a felettem lévő ülésre-kabinra-tudja a francra szegeztem a tekintetem.

-Lana- hajolt előre Logan és így már láthattam azt a gyönyörű arcát.

-Te meg mit keresel itt?-kiabáltam de lassan Logan kezdett eltűnni, mert közeledtünk felfelé.

-Nem hallom, várj átmegyek!-ennyi volt az amit hallottam. Egyszer csak megbillent a kabinom és beesett Logan.

-Te hülye!- ütöttem meg- MI LETT VOLNA HA LEESEL?

-Megsirattál volna.- tűnődött.- Közel vannak egymáshoz ezek a micsodák.

-Jaj te műrepülő világbajnok.- mondtam mérgesen karba tett kézzel. Logan belenézett a szemembe és pár másodperc után mindketten elnevettük magunkat.

-Nézd, az ott nem Kendall- mutatott le Logan egy apró mozgó pontra. Összeszűkítettem a szemem és valóban: Kendall ott ált az italos stand előtt három lány társaságában.

 Közben vége lett a menetnek, nekiiramodtunk megkeresni Kendallt. Közben Logan megállt veszekedni a biztonsági őrrel mire én ide már nem kellek stílussal félrelöktem mindkettőt.

-Kendall!- hadonásztam - Kéjdog!!!

 Kendall felkapta a fejét és elmosolyodott.

- Hé Lana, te is itt vagy? -mosolygott- Kérsz valamit?

-Nem inni jöttem-itt megálltam-Nem CSAK inni jöttem. Hol voltál egész nap? És a többiek? Miért hagytatok egyedül?-A többiek? Mind itt vannak! Hisz Carlos az asztalotokon hagyott egy papírt, hogy ha felébredsz te is gyere. Csak aludni akartunk hagyni...-Én nem láttam ott semmi féle papírt.- tettem karba a kezem.

-Kendall ő a barátnőd?- kérdezte az egyik plázacica. Blah.

-Csönd- parancsolt rá Kendall és felém fordult.

-De pedig...

-Hé Lana, nézd mit nyertem!- hallottam Carlos hangját. Elfordítottam a fejem és kaptam egy gyenge szívrohamot. Ugyanis egy gigantikus gorillaplüss zuhant felém.

-Carlos szedd le rólam- kapálóztam, mert egyszerűen összeestem a súlya alatt.

-Ja, bocs.- emelte le rólam a szörnyet.

-Szia-ölelt meg Alexa- Kendallel voltál?- kacsingatott.

-Nem, Nem Nem!!!!! Egyedül voltam egész nap! Hiába hívtalak titeket nem vettétek fel! Furcsa üzeneteket hagytatok, és a kutya se szólt nekem mi van!- fakadtam ki. Szerintem teljesen jogosan.

 És ekkor történt hogy mindenki elkezdett ordítani.

 Alexa Carlos-szal, hogy nem vette fel a telefont.

 Kendall a lányokkal, hogy akadjanak le róla és menjenek melegebb égtájakra.

 Logan a biztonság őrével.

James és Halston közben megérkeztek és ők is beszálltak. 

 Én könnyekkel a szememben hajtogattam a magamét.

  Olyan hangzavar alakult ki, hogy hírtelen mindenki felénk nézett. Egyre több biztonsági őr tűnt fel és "ennek vége gyerekek" kiáltással megragadtak először engem aztán Carlos és így szép sorban mindannyiunkat és kihajítottak a vidámparkból. Persze nem szó szerint.

 Szó nélkül ballagtunk vissza a turnébuszhoz. 

- Na, jól megjártuk- mondta Carlos.

- Az egész az én hibám- mondtam.

- Ne kezdjük el megint- figyelmeztetett minket Logan.

-Lefekszek.- mondtam és ahelyett hogy megvártam volna a többiek válaszát becsaptam magam mögött a turnébusz ajtaját.

Átvettem a nadrágom és a felsőm, majd bekapcsoltam a légkondit. Befeküdtem az ágyba, de mielőtt behunytam volna a szemem valami fehér papírlap esett rám. Felültem és elolvastam.

                                             Lana, ha felébredsz gyere a vidámparkba.

                                                                                  Carlos.

Carlos nem is az asztalra, hanem a polcra rakta a papírt. Biztos tudja hogy minden reggel beverem a fejem. Arra számított hogy ma is, ezért szerintem a szélére rakta, hogyha lefejelem az leessen. Filmes hangulatot akart nekem teremteni.:') És én hülye...... Megmarkoltam a papírt és elaludtam.

 Furcsa egy reggel volt...

Sziasztok! Ne ijedjetek meg a végkimenetelen, ez a rész egy EPIZÓD, vagyis nincs befolyása a történet folytatásának szempontjából. Ez csak egy külön kis történet. :)

*** Vic.

14. rész

Sziasztok! Tudom, hogy a részek olyan lassúsággal jönnek, mint egy reumás csiga, de sajnos ez van. Próbálok ezentúl gyorsabban írni, de ahhoz visszajelzés is kell tőletek. Szóval várom a kommenteket. :)
14. rész: Carlos és a Rush
A játék.

-Na, akkor halljuk!- mondtam durcás hangon karba tett kézzel. Victoria öltözőjében ültünk Alexával egy-egy babzsákfotelben egymással  szemben.Bármennyire is mérges voltam  Alexára nem tudtam haragudni. Egyszerűen nem feltételeztem róla, hogy álnéven regisztrál a twitterre... Bevallom titkon reméltem, hogy Logan van a dolgok mögött.  
- Hát tudod... Annyit szerencsétlenkedtél. Amikor a fiúk az albumokon dolgoztak és megjelentél hogy " kezdő dalszerzőként tapasztalatokat akarsz gyűjteni" én már akkor éreztem hogy te nem csak pár napot töltesz majd velünk. Olyan kedves, aranyos lánynak tűntél a fiúknak, hogy megkedveltek. Én is, Halston is... Az aszisztensektől elkezdve a zenei producerekig, mindenki felfigyelt rád. Te nem olyan beképzelt dalíró vagy mint Taylor Swift, a vörös hajad ellenére nem vagy vadóc, mint Avril Lavigne sőt nem vagy olyan undorítóan cuki sem. Egy átlagos dögös lány. Victoria nem csak azért kedvelt meg, mert segítettél neki írni egy dalt, hanem mert ő is látta ezeket a jó tulajdonságaidat. Amikor Dustin puffant egyet és eltörte a karját elsőre juttotál mindannyiunk eszébe. Nemhiába, hogy belédszeretett.
- Hát...izé...- hűha, szóhoz sem jutottam-Várj! Ki szeretett belém?
-Hát Kendall!- mondta Alexa, úgy mintha ez olyan természetes dolog lenne, mint lélegezni.
-MI VAN?!- ordítottam, annak ellenére, hogy Alexa ott ült előttem fél méterre.
-Most mit akadsz így ki? Nem mondta neked? Nekem azt mondta, hogy ma abban a boltban akarja neked elmondani! Azért is vette meg a gitárt...
-Hát nekem nem mondott ott semmi ilyesmit... Kendall vette a gitárt?!- döbbentem le ismét. Gyakrabban kéne Alexával beszélgetnem, sokmindent megtudnák...
- Igen ő vette! Én azt hittem, hogy már jártok...
- Hogy már járunk?- fogtam a fejem.
-Igen... Ki is tweteltem.
-Kitweetelted?????!!!!!!- pattantam fel.- Mégis miért? Azonnal törölt ki!
-Jó, ne kiabálj! Azonnal kitörlöm.- állt fel Alexa is és elővette a telóját. Pötyögött egy darabig utána megszólalt.
-Van egy kis baj...
-Mi?- ziháltam dühösen.Vagy kétségbeesedten? Az ég tudja!
-Hát az hogy több m int kétszázezren retweetelték.
-Ilyen nincs!-kiáltottam. Abban a pillanatban rezegni kezdett a zsebemben a mobilom. Még nem léptem ki a twitterből és ilyenkor ha valamilyen eseményem van akkor megrezdül a mobilom. Hiba volt megnéznem a twittert.
Több ezer üzenet, mind olyan hogy: Tényleg jársz Kendall-el? vagy Gratulálok! esetleg Nem is illetek össze! de akadtak olyanok is akik fenyegedtek. Pár százezer új követőre is tettem szert... KÁOSZ,KÁOSZ MINDENHOL!
-Lana, tényleg nagyon sajnálom! Én csak azt....
-Alexa, mondd, most mit csináljak?-kérdeztem erőtlen hangon, mert már a sírógörcs kerülgetett.
-Hát nem is tudom... Beszélni kéne Kendallel... Hogy írja ki ő is hogy én csak vicceltem.
-Ő is?- kérdeztem értetlenül, az arcomat pedig beáztatták a sós könnycseppek.
-Aha, mert én már kiírtam... De tényleg nagyon sajnálom!
-Menj beszélj Kendallel, addig én is összeszedem magam.- motyogtam.
-Oké.-ezzel Alexa kiment az öltözőből. Leültem az egyik babzsák fotelbe, megtöröltem az arcom és újra felléptem twitterle. Másodpercenként jöttek az üzenetek. Fogalmam se volt, hogy mit tegyek. Hogy ilyenkor mi a teendő. Egyszerűen tanácstalan voltam. Még sosem kerültem ehhez hasonló helyzetbe. De hát nem csak én vagyok ebben benne hanem Kendall is és . És Alexa azt mondta, hogy szeret. Szeret? Én meg szeretem Logant. Ha így megy tovább a végén a Big Time Rush feloszlik a szerelmi háromszög négyszög esetleg ötszög miatt. Ilyenekre ne is gondoljak. De hát Kendall és én olyan jól megvoltunk! Miért kell mindent tönkre vágnia a szerelemnek? Cupido szórakozzon mással, mert nekem már nagyon elegem van! 
-Hali!- toppant be vidáman az öltözőbe Victoria- Ma is agyontáncoltam a cipőmet! De amúgy tök jó volt, nagyon hangosan tapsoltak meg minden! Hé veled meg mi van?
 Na, hát csak észrevette, hogy mondjuk itt zokogok (teszem hozzá nem túl halkan).
-Hosszú- legyintettem és letöröltem a könnyeimet.
- Logan?
-Nem.
- Ööö.... talán rosszul sikerült a fellépés?
-Nem...
- Hát akkor mi? - tárta szét a karját.
- Twitter.- szipogtam. Vic amilyen gyorsan csak tudta előkapta a mobilját és fellépet a twitterre. Victoria arcára először a meglepődés utána az ijedtség majd legvégén az aggodalom ült ki.
- Na?- kérdeztem és hátrasöpörtem a szemembe lógó vörös hajtincseimet.
- Hát ez gáz.- sóhajtotta- És hol van Alexa?
Alexa pont abban a pillanatban érkezett vissza.
-Hát Lana nem hiszem, hogy örülni fogsz...-kezdte én meg azonnal felálltam és probáltam nem újra sírvafakadni.- Kendall tök jófej volt kiírta, hogy tréfa az egész, de a rajongók nem nagyon hisznek neki. A fiúk managere pedig egy sajtótájékoztatót szervezett holnap reggelre.
-De holnap reggel már úton leszünk a következő turnéállomásra.- aggodalmaskodott Vic.

-Nem..- mondta bizalmasan Alexa- 2 perc múlva leszünk úton.
Victoriával összenéztünk amolyan " mi a fene van?" arckifejezéssel. A választ azonnal megkaptuk.
- Valaki adjon egy töltőt!- esett be ( szó szerint!!!) Carlos.- Le fogok merülni!!!! LE FOGOK MERÜLNI!!!!!!- siránkozott. Alexa ráordított hogy " te érzéketlen barom" Carlos pedig jobbnak látta ha kimegy. :)

                                                              ***
 A turné alatt még nem volt olyan, hogy éjszaka utazzunk. Persze érkeztünk már meg este, de az más. Mindenki fáradt, legszívesebben lezuhanyoznánk és belebújnánk a hotelszoba kényelmes ágyába. 
 A turnébuszban Vic-kel az összes lámpát felkapcsoltuk de így is elég gyér volt a világítás. Vártuk, hogy jellezzék hogy indulhatunk. A sofőrünk kipihentnek látszott...  Én meg már akkor untam magam. Aludni a busz ágyán miközben utazunk lehetetlen.
 -Sziasztok!!!- lépett be Carlos és James a buszba jókedvűen- Játszotok?
-Mi? Mit?- kérdezte Vic és kiváncsian leseskedett a Carlos kezében lévő borítékok felé.
- Ha beléptek ebbe a játékba, többé nincs menekvés. Minden elrontott feladat halált jelent!- mondta szokatlanul mély hangon Carlos én meg alig bírtam visszatartani a mosolyom- Ki olyan bátor aki szembe mer nézni velem?
-Carlos, most komolyan, honnan szedted ezt a szöveget?- kérdezte röhögve Vic.
-www.ingyenjátékmindenkinek.com
 Mind a négyen hangosan felnevettünk.
-Akkor?- kérdezte James.
-Játszunk!- mondta vakmerően. Na de kérem, mi ez a többesszám?
-Oké! Válasszatok borítékot!
 Én húztam elsőnek. Vic kicsit válogatott... Carlos még annyit mondott, hogy meg kell csinálnunk azt a feladatot ami a borítékban áll. Mi ketten egymásnak elmondhatjuk mi van benne, de amúgy titok. Szerencsét kívántak és nevetve elmentek.

 Victoria-val mohón felcincáltuk a leveleket.
- Minden szavad végére illeszd azt, hogy -csi.- olvasta fel Vic. Hát ez nem is rossz. Hátha nekem is valami jó fajta lesz....
- Indulunk lányok!- jött be a sofőrünk a buszba mosolyogva. Őszíntén szólva észre sem vettem, hogy kiment.- 4 óra múlva ott vagyunk!
 -Márcsi csakcsi 15-csi perccsi éscsi éjfélcsi!- vidámkodott Victoria. Vidámkodott?! Te jó ég, Carlos új szavakat tesz a számba. :D
 Tovább akartam bontani a borítékomat, de már megint megzavartak.
- Lana, légyszi vigyázz Fox-ra!-  jelent meg Alexa is a buszban, majd észrevette a borítékomat- ti is játszotok? Jaj,de jó!!!
-Tökcsi viccescsi lennecsi hacsi jobbcsi feladatcsi kapcsi éncsi.- vont vállat Vic, Alexa meg elnevette magát és nevetőgörccsel távozott. Lol.
 A busz is elindult, nem feltételeztem, hogy még valaki benéz. Így most már teljesen felbontottam a borítékot.
 A kis papírfecnin Carlos kézírását véltem felfedezni.
 - Csendfogadalom. Egy napig nem beszélhetsz!-  olvastam hangosan.
 -Éscsi mitcsi majdcsi sajtótájékoztatócsi?- kérdezte komolytalanul Vic.
    
                                                   Ó,ó...............

 Elvégre is az út borzalmas volt. Victoria kihasználta, hogy nem beszélhetek ezért ő egész úton csak beszélt. Végül hajnali 4 óra felé megérkeztünk, igénybe vettük a hotelszobákat. Aludtunk maximum 2 órát.... Mert ugye a jóvoltamból sajtótájékoztató 1 óra múlva. Pff.......... -.-"""

Lezuhanyoztam, felvettem egy viszonylag normális ruhát, fogat mostam, bepakoltam a táskámba és olyan "készen vagyok, hurrá"  sóhaj után elindultam. Egyedül, mert Victoria és Alexa eltűnt.
 A hotel folyósóján sétálgattam, megnyomtam a lift hívógombját és álldogáltam. Egy tompa puffanást hallottam, hát lenéztem a földre. Kiesett a táskámból a telefonom. Nagyon tudok vigyázni a dolgaimra.
 Lehajoltam, hogy felvegyem de akkor...akkor valaki átfogta a derekam és azt mondta:
-Miért baj ha szeretlek.
Kendall volt.
Megfordultam és leráztam magamról Kendall kezét. Nagyokat pislogtam mire Kendall elnevette magát és elővett egy papírt, majd a kezembe adta.
 Szétnyitottam és elolvastam.
Szerelmi vallomás minden lánynak vagy fiúnak.
Elmosolyodtam és én is elővettem az enyémet, aztán odaadtam neki.
-Csendfogadalom? Te aztán megszívtad!- nevetett ki. Kicsit mérges lettem, mert hát azt várná az ember, hogy segít de aztán én is elnevettem magam.
-Hé te!- kapta oldalra a fejét Kendall. Pont szembe jött egy lány- Igen te! Esküszöm álmomban már találkoztunk!
 A fejemet fogva nevettem. Így történt, hogy a telefonomat másodszor is leejtettem. :)


xxx Vic.

Új!! :)

13. rész

Sziasztok!
 Mostanában nem jönnek olyan gyakran a részek mint nyáron. Sajnos nem tudtam betartani az ígéretem és a hetente új részek helyett havonta új részek lettek... Nagyon sajnálom de a Gimis élet kemény meló, nem is jutok számítógép közelébe mostanában. De azért remélem hűségesek maradtok a bloghoz. :)

13. rész : Alexa a megmentő 
Megvagy Gamersrác! Várjunk... Mi van ??!!

- Kérlek, bocsáss meg! - kérleltem Victoria-t miközben az öltözőjében segítettem leszedni a ruhájáról a taco maradványait.
-Jaj, ha még egyszer bocsánatot kérsz, akkor megütlek! - szólt rám szórakozottan. Túlságosan is hamar bocsátott meg. 
 Szótlanul töröltem tovább le Vicky rózsaszín csillám pólójáról a kaját.
-Amúgy lehet egy kérdésem?- szólalt meg hirtelen.
-Hogy miért dobtam a falhoz a taco-t?- találgattam.
-Nem! - rázta a fejét -Csak annyit szeretnék tudni, hogy honnan van a rucid?
-Ó, ez?- kérdeztem és magamra mutattam - Az előbb erőszakolták rám a stylis-tok.
-Csak mert nagyon menő! - kacsintott. Elmosolyodtam, majd lehajtottam a fejem.
-Félek Victoria, ez nem fog kijönni belőle.
-Ó...- görbült le a szája - Akkor miben kezdem el a show-t?- nem igazán tudtam rá válaszolni, ezért inkább lesütöttem a szemem, majd ekkor betoppant Alexa.
-Hé, csajok! Nélkülem buliztok? -lépett be fülig érő szájjal. Vicky és én is viszonoztuk a mosolyt.

- Hát te meg mit csinálsz? - mutatott rám Alexa döbbent arckifejezéssel. Hát igen, a helyzet kicsit félreérthető volt... Vicky előtt térdeltem, és a melleiről dörzsöltem le a taco-t  szivaccsal. Ijedten felálltam és eldobtam a szivacsot.
-Csak.. hm.. történt egy kis ... hm... baleset.- mondtam tétován.
-Okééé...- húzta el a szót Alexa, majd szó nélkül odalépett Vicky-hez, végighúzta az ujját a ruháján és megnyalta.
-Taco!!!- csillant fel a szeme.

-Nem hiszem el, ez tiszta gusztustalan!- fintorgott Victoria. Miután kimondta a mondatot én is ugyanúgy cselekedtem mint Alexa.
-Ez tök finom !- szóltam és nyúltam volna még egy kis kóstolóért de Victoria megállította a kezemet.
- Ha valaki még egyszer hozzámér visítok!- figyelmeztetett- A ruhám nem büféasztal!

 Összenéztem Alexával és mindhárman elnevettük magunkat.
-De akkor mi lesz a ruhámmal? Mindjárt én következek!- szomorodott el Vic.
-Először is vedd le! - tanácsolta kuncogva Alexa.- Gyertek, kitalálunk valamit!
 Míg Vic öltözött mi ruhák után kutattunk. Találtunk is pár jó darabot, de Victoria mindet visszaadta valamilyen indokkal. " Ez túl bő!" " Ti ezt akarjátok rám tukmálni?!" " Ez már lesz rajtam az este."
-Komolyan Victoria, akkor mi a francot fogsz felvenni?- csapott az öltöző ajtajára Alexa.
- Nem to'm...- hallotunk egy csalódott hangot az ajtó túloldaláról.
-Mit szólnál hozzá, ha ruhát cserélnénk?- vetettem fel hírtelen az ötletet.
-Ruhacsere?- nyitott ajtót eszelősen Vic.- És akkor te miben leszel?
-Hát a tiédben! Felveszek egy felsőt vagy valamit, és akkor nem fog látszani  a folt!
-Hát... Nem is tudom...
-Nem tetszik a ruhája?- kérdezte Alexa.
-Dehogynem! Csak hát neked biztos jó lesz ez így?
-Persze!  Ott kint úgy sem rám fognak figyelni, hanem a fiúkra. Észre sem fogják venni, hogy milyen ruciban vagyok.- vontam meg mosolyogva a vállam.
-Hát akkor öltözz!- kacsintott rám Vic.
-Ti kis perverzek!- rázta a fejét nevetve Alexa.

                                                          *
10 perc múlva már Vic ruhájában feszítettem, aminek a mell részén még mindig ott volt a taco által hátrahagyott folt.
-Hmm- mondtam. A ruha vészesen szűk volt rám ( Victoria nagyon vékony én meg... ) ráadásul a hossza is nagy volt.
-Rémesen áll rajtad- mondta Victoria. Rajta bezzeg az én cuccom tökéletes volt. - Na gyere, választunk neked valami mást.
 Victoria és Alexa úgy válogatták a ruhákat mint a profik. Alexa betuszkolt az öltözőbe, Victoria a kezembe nyomott valami ruháknak kinéző cuccokat és rám parancsoltak, hogy öltözzek. 
 Engedelmesen felvettem a pólót a farmer-rövidnadrágot a cipőt a fülbevalót... Kiléptem de a várt hatás elmaradt. Ahelyett hogy megdicsérték volna a ruhámat elfutotta őket a pulykaméreg.
-Komolyan, rajtad még nem volt ilyen cucc?- puffadozott, majd odalépett hozzám és betűrte a pólót a nadrágba és a hajamat kicsikét felborzolta.
-Így már jobb...- mondta Vic, miközben a kezével formázott fényképezőgépen át méregetett.
Belenéztem a tükörbe. A rám visszanéző arc már nem festett olyan szánalmasan mint általában szokott. Még szánalmasabb volt. Látszott rajtam, hogy engem nem ebbe a ruhába találtak ki. A sminkem is teljesen elmosódott a sok átöltözés miatt.
-Inkább felveszek valami mást- fordultam a lányokhoz, de alig hogy kimondtam benyitott az öltözőbe a headsat-es fickó.
-Lana! Már 10 perce a színpadon kéne lenned! Azonnal indulj!- mondta mérgesen. 10 perce? Futva elindultam, és szerencsére megtaláltam a színpadot. A hülye fejemmel tovább futottam már kiértem a színpadra, amikor egy zsinór beleakadt a lábamba. 
 Elvesztettem az egyensúlyomat és mint a lassított felvétel, úgy dőltem előre. Éreztem, hogy nem tudok felegyenesedni, minden próbálkozásom hiábavaló lenne. Már felkészültem az esésre amikor... amikor valaki megfogta a derekam és visszahúzott. Zihálva kiegyenesedtem és a megmentőmre pillantottam. Döbbenetemben levegőt sem tudtam venni... Logan volt az. Száját bizakodó mosolyra húzta és megszólalt.
-Komolyan, te még rágózás közben is balesetet tudnál szenvedni.- nevetett. Nem tudtam reagálni a sértésre mert a lepkéim ugrándozni kezdtek a mosoly láttán. Várjunk csak... A lepkék nem tudnak ugrálni... Csak nem a taco próbál rossz irányban kijönni?
- Bocs a késésért.- motyogtam zavartan és fogdosni kezdtem a pólómat zavaromban.
- Nincs baj... Carlos megint bedobta az a hülye sztoriját amit a rajongók valami érthetetlen okból kifolyólag humorosnak találnak.- suttogta Logan miközbe odamentünk a többiekhez. Leültem a székre, de olyan érzésem támadt, hogy valami hiányzik. Hol van a gitárom? Kétségbeesedten néztem körbe.
-Hé Lana! Cool a gitárod!- kacsintott rám James és rámutatott valamire mellettem. Oldalra pillantottam és megláttam... Megláttam azt a gitárt amit délután néztem a boltban. Csillogott-villogott és valósággal megvakított. Felkaptam és a nyakamba akaztottam a hevedert. A gitár belsejében volt egy cetli. Kihalásztam és elolvastam rajta a kézzel írt írást.
 Gamersráctól 
Egy pillanatig elgondolkoztam azon, hogy egyszerűen eldobom a gitárt, de mivel a sajátomat nem láttam sehol, ezért ez a tervem meghiúsult. Honnan a fenéből tud ilyeneket? A boltban az eladón kívül csak én és Kendall voltunk... Én és Kendall...
Én és Kendall...
Én és Kendall...
 A gondolatok a fejemben ide-oda cikáztak miközben belekezdtünk az este utolsó dalába WorldWide- ba.

Wait a minute before you tell me anything
How was your day?

 Az én titkos hódolóm furcsa módon mindent tud rólam. Mármint olyanokat amiket elmondok a srácoknak.

'Cause I been missing
You by my side, yeah

Azért elég furcsa, hogy olyan dolgokat is kihangsúlyoz amiket Kendallel csinálok.

Did I awake you out of your dream?
I'm sorry but I couldn't sleep
You calm me down
There's something about the sound of your voice

Mint például a pizzás dolog és ma a gitár.

I, I, I, I never, never, never
As far away as it may seem no
Soon we'll be together
We'll pick up right where we left off


 De nem lehet Kendall! Vagy talán mégis?

Paris, London, Tokyo.......

 El kell mondanom a lányoknak! Lehet hogy ők tudnak valamit...

Girl, I'll be thinking about you worldwide, worldwide, worldwide....

De nem hinném, hogy titkolták volna előlem! Jaj, már teljesen össze vagyok zavarodva.. Elég volt, a dalra kell koncentrálnom!!

.....'Cause you have my heart...

 És a dal hírtelen véget ért. A tömeg tapsolt, kiabált éljenezett. Nem nagyon akarták elengedni a srácokat. Még Victoria zárószáma következett. A fiúk közben meghajoltak, én kelletlenül intettem egyet ( engem úgy sem vesznek észre ) és kivonultam a színpadról.
  Elrohantam megkeresni a  táskámat, de mint kiderült nem kell túl sokáig keresgélnem, mert már valaki odakészítette a színpad mögé. Felvettem a táskát és azonnal kutatni kezdtem a telefonom után. Egy nanoszekundumon belül bent is voltam a twitterben és azonnal ráírtam Gamersrácra. És vártam.            A fiúk tőlem pár méterre röhögcséltek, én meg tudtam hogy ha közülük valaki a titkos hódolóm annak jelezni fog a telefonja az üzimre.

Vártam.
Vártam...
Vááááááártam.
Vártam!
 De nem történt semmi. Idegesen pillantottam a telefonomra, de ha nem küldte volna el az üzenetet akkor gondolom azt én is látnám. Hát küldtem még egyet. Két "Szia!" után csak vissza fog írni.
 És visszaírt.

 Küldött nekem egy " Cső "-t. Ami önmagában nem dühített volna fel. Dühbe gurultam, mert a titkos hódolóm nincs a srácok között. Pedig ha valamelyikőjük lett volna biztos hogy megnyugszom. De ez nem így történt.
 A semmiből előbukkant Alexa.
-Hali!- mondta fülig érő mosollyal az arcán- Mizu?
 Ijedtemben véletlenül elküldtem egy be nem fejezett üzenetet Gamersrácnak. " Nem tudok rá"
 És ekkor furcsa dolog történt. Alexa zsebében zörögni kezdett a telefon. Fontoskodva kivette és elolvasta az üzenetet. Gyanakvóan odapillantottam. Az az üzenet volt amit abban a másodpercben küldtem el!
-Te...vagy---Gamersrác??- nyögtem. Nem értettem semmit.
 Alexa ahelyett hogy zavarba jött volna mosolyogva bólintott.
-De hát.. miért?- kérdeztem szinte suttogva. A fiúk mellettünk egyre hangosabban röhögtek valamint.
Alexa a homlokára csapott és értetlenkedve nézett rám.
 -Még ezt is el kell magyarázni?- kérdezte.

xxx Vic.