Viszlát!

Csalódottan és szomorúan jelentem be, hogy bezárom ezt a blogomat.

Egy ideje nincs semmi ihletem és kedvem írni és ez az év elég nehéz volt számomra, így egyáltalán nem tudtam foglalkozni az oldallal.  

Ok még az is, hogy az utóbbi időben senki sem mutatott semmi féle érdeklődést a sztori iránt. 

A blogot továbbra is elérhetitek ezen a linken.

A blogolást természetesen nem hagyom abba, jelenleg két blogom is aktív.

Ha érdekel valakit:

Dobok egy kosarat (saját történet. téma: kosárlabda,sport, gimi)

Lehetetlen (BTR fanfic)

17. rész

17. rész: Az ex 
Mi történt veled...?

 Másfél hét telt el az erdei kirándulás óta. A turné nagyon sikeres volt, rengeteg interjút adtunk különféle csatornáknak és rádióknak, a twitter hemzsegett Carlos selfie-itől (aminek a háttere általában egy pont jókor elkapott vicces pillanat volt :) ) a nyár pedig egyre melegebb és élvezetesebb lett.
  Számomra pedig elhozta a boldogságot... Na jó nem akarom húzni a dolgokat: én és Logan összejöttünk. Még nem hoztuk nyilvánosságra, Carlosnak sem engedtük meg hogy posztoljon rólunk.
  A többiek amúgy tök jól fogadták a hírt, Alexa és Victoria örült, hogy már nem sóhajtozok annyit esténként ( és ezt a fiúk előtt így kijelentették!!! ááá de égő volt) Kendall meg rögtön isteníteni kezdte magát, hogy ő bizony megjósolta hogy ez lesz (Logan hozzávágta Fox labdáját) egyedül James tört le kicsit mert eszébe jutott Halston. De még mindig nem igazán akarja kifejteni nekünk a szakításuk igazi okát...

Délután a fiúknak nem volt semmi ütemezett programjuk, a koncert pedig tegnap este volt (általában 2 napot azért maradunk egy helyen ) ezért Logan átjött hozzám a turnébuszba (a kupiban otthonosabb mint a szállodában, ez  mindenkivel így van) és miközben fogtuk egymás kezét (na jó egy kicsit csókolóztunk is :) ) sorozatokat és filmeket néztünk a laptopomon.
  Vic azt mondta annyira édesek vagyunk hogy megfájdult a foga, ezért inkább elmegy futni egy kicsit. 
 Egyébként Alexa és Carlos is romantikázott valamerre, Kendall meg James videójátékoztak és megalapították a Szinglik Mindörökké egyesületet. Jó lehet még csak két tagja van, de James erősködött hogy igen is egyesület. :) De persze a rajongók ennek  örülnek.

 -Nézzük meg a többieket, már nem érzem a seggem!- ficánkolt mellettem Logan. 
 Előrehajoltam és lecsuktam a laptopom fedelét majd szembe fordultam vele.
- Én is untam.- vontam vállat mire elmosolyodott. Hát persze hogy azért mondta mert nem tetszett neki! Ismerem én a pasikat :) Na jó, nem..... De ha nem akarta velem nézni a Született feleségeket akkor mondhatta volna.. Vagy eleve nekem kellett volna megkérdezzem hogy mit nézzünk? Ahhjj..

Kimentük a buszból -majd nyújtózkodtunk egy jót - Logan pedig dobott egy körüzit hogy mindenki jöjjön vissza. Meglepi várja őket a buszoknál. :P
Körülbelül 5 percen belül mindenki ott is volt -elsőként persze Carlos :) - és el kellett ismerniük ezúttal jó kis dolgot eszelt ki Logan. 
KOSARAZNI FOGUNK! <3
 
  A parkolóval szemben volt egy kosárpálya -milyen nehéz is volt kitalálni hogy mit csináljunk? Na jó, Logannek nagyon.- labda meg volt a fiúknál. Habár fogalmam sincs miért hoztak egyszerre hármat. Mert egy bőven elég és amúgy is négyen vannak. 
 Amikor ezt szóvá tettem lelegyintettek azzal hogy Carlos volt a labdafelelős. Mindent értek. (Bólintottam,de amúgy fogalmam sincs mire értették)  Átcammogtunk az út másik oldalára. Egyébként Fox is velünk jött. Mint mindig mindenhova. :)
-Osszunk csapatot!- dörzsölte össze a tenyerét James, mikor már a pályán álltunk.
-Nyolcan vagyunk, akkor két csapat elég is!- mondta Kendall.
-Nem tudsz számolni ember? Heten vagyunk!!!- bökte oldalba Logan a matekzsenit.
-Foxot is beleszámoltam! Ne bántsd meg szegény kutya érzéseit!- bökött vissza Kendall. Ezután egy kis lökdösődés következett 'Kinek van igaza?' címszóval. 
-Hagyjátok csak, én úgyis videózni akarok!- mosolygott Alexa és felmutatta a kezében levő kamerát.
-Jó akkor osszunk már csapatot!- türelmetlenkedett Vic.- Logan, James ti velem vagytok, Lana Logan és Kendall pedig a másik csapatban. Téma lezárva.
 Végül is nekem teljesen tökéletes volt így. Éppen kezdeni akartunk de megzavartak.
-Hé srácok, beszállhatok én is?- szólalt meg egy rég nem hallott hang jobb felől. Mindenki odakapta a fejét. Hirtelen mindenki sokkot kapott, nem hittünk a szemünknek. Ilyen nem lehet...
-Dustin!- eszméltem fel én legelőször - Hogy hogy itt vagy?- ezzel mosolyogva odafutottam és átöleltem.
-Hiányoztatok!- mondta röhögve.
-Te is nekünk, drága!- színlelt sírást Kendall miközben ölelésre nyitotta a karját.
-Buzulj mással!- lökte el röhögve Dustin.
Logan és Carlos is összepacsizott vele, Vicktől és Alexatól pedig kapott két-két puszit.
- De tényleg haver, hogy hogy itt vagy?-  fogott vele kezet James.
- Mint látjátok rendbe jöttem, és úgy gondoltam csatlakozok.
 És tényleg, Dustin keze nem volt begipszelve ( mert ugye én azért jöttem a fiúkkal turnézni mert Dustin eltörte a kezét) nem is értem miért nem vettem ezt észre hamarabb.
 Mondanom sem kell, ezután már tényleg nem játszottunk, hanem leültünk a pálya közepére és beszélgettünk. Sokáig. Akár a koncertre se értünk volna oda, ha Victoria nem szakítja félbe a dolgokat.
-És egyébként, hogy bírod a strapát?- kérdezte Dustin a színpad mögötti öltözőben. Gitáromat tovább törölgetve válaszoltam.
-Még mindig remeg a gyomrom koncert közben, de már nem szoktam hányni.
-Ja tényleg, Kendall mesélte hogy egyszer bezabáltál pizzából!- nevetett.
- Jaj na, ne juttasd eszembe! Azóta nem merek pizzát enni! - nevettem fel én is. Szeretem Dustint, mert nagyon közvetlen és jól ki lehet vele jönni. Tisztára olyan mintha a bátyám lenne, a beszólásain nem lehet megharagudni.

-Lana, gyere segíts kicsit!- jött be Vic és kimentem vele. Hajfonatot kellett választani, és cserébe a fodrásza megcsinálta az én hajamat is. :)
 A koncert ismét remek volt, habár kicsit kellemetlenül éreztem magam mert Logan állandóan bámult, és legszívesebben hozzábújtam volna a színpadon. De elhesegettem az érzést és inkább arra koncentráltam, hogy ne rontsam el a dalokat.
 A befejezésnél nekem már nem kellett ott lennem, a homlokomat törölgetve indultam az öltözőm felé. Hirtelenjébe észrevettem, hogy valaki ott áll az ajtóm előtt.
-Figyelj Lana- kezdte komolyan Dustin- Beszélnünk kell.
 Nem tudtam mire vélni a viselkedését, mosolyogva bólintottam és mint akit a játszótérre visznek, olyan nyugalommal tessékeltem be az öltözőmbe.
-Victoria hozatott be gumicukrot, ha akarsz vegyél, ott van a...
-Fejezd ezt be- szólt.
-Mit? Dustin ...
- Tűnj el.- szakított félre szárazon.
-Tessék?- kérdeztem elképedve. Talán nem jól hallottam? Hozzám szólt egyáltalán?
-Azt mondtam hogy tűnj el.- folytatta némi indulattal a hangjában- Nem érted?! Én vagyok a banda gitárosa! Én vagyok a fiúk legjobb haverja! 
-Várj! Mégis miről beszélsz? Hát persze hogy te vagy! Hisz én csak helyettesítelek amíg...
-Amint látod teljesen meggyógyultam. Nincs már rád szükség.
Elképedtem. Mi történt veled Dustin?
- De.. de.. dehát...
-Összejöttél Logannel? Tudom én mire megy ki a játék! A banda közvetlen közelében akarsz maradni! Tőled zeng az egész internet és a sajtó! Hogy milyen tehetséges vagy! De a hírnév eddig tartott és nem tovább.
Szünetet tartott majd halkabban folytatta.
-Még ma szakítasz Logannel -akaratom ellenére nyögtem egyet - És a szakítás annyira meg fog viselni hogy azonnal hazamész és visszaadod nekem mindent amit két hónapra kölcsönkaptál.
-És ha nem? És ha nem teszem meg mindezt...?
-Akkor előbb utóbb mindent tönkreteszlek  Ashleyvel. 
-Kivel?
 Felesleges volt feltennem a kérdést, Dustin végszavára a ruhák közül előbukkan egy lány. Azt hittem csak ketten vagyunk idebent, nyilván Dustin bujtatta oda. 
-Ő itt Ashley. Logan exe.
Exe. A fejemben ez a szó kétségbeesetten visszhangzott. Ashley gyönyörű volt. Velem egymagas, vékony barna haja tökéletesen a vállára omlott. Tűsarkú fekete csizmát viselt szintén fekete harisnyával és szoknyával. Barna kabát volt rajta, a márkajelzést kilométerekről és ki lehetett szúrni. Olyan volt mintha egyenesen egy magazin címlapjáról lépett volna ki. Ugye csak képzelődök, és Dustin nem beszél úgy velem mint egy kutyával és ez a lány igazából nem is létezik? (vagy ha igen akkor egy másik földrészen jó messze innen).
-Nem tudsz megszólalni, mi? - dőlt a falnak Dustin. Ashley lenézően méregetett de egy szót sem szólt. -Alku: te visszaadott nekünk ami minket illet és mi is visszaadjuk majd neked azt amit most még csak készülnénk elvenni.
-Ezt nem ért...- suttogtam csöndesen de Dustin közbevágott.
- Dalszövegíró akarsz lenni, igaz? Elég nagy befolyása van Ashley-nek Los Angelesben, hogy te a büdös életben még csak egy stúdió közelébe se menj. Ja és ott van a nővéred meg az a szőrgombóc - a macskámra célzott - tudott elég nagy tragédia lenne, ha egy családi házban egy fiatal modell a kiskedvencével hamuvá égne. Hát nem lenne borzasztó Ashley?
Ashley válaszul nyávogósan nevetett. 
Ezt ők tényleg megtehetik? És ha szólok a fiúknak? Ők ezt nem hagynák! Ne értsen félre senki, én leszarom a karrierem, de a testvérem és Cat nem csináltak semmit rosszat! 
-Ja és ha szólsz a fiúknak... Hát csak próbáld meg! Kétszer rosszabbul jársz- és gonoszul kacsintott egyet.
 Sokáig álltam és hallgattam egy helyben. Átgondoltam mindent. 
-Mit tegyek? -adtam meg magam. Dustin és a lány összemosolyogtak.
-Jó kislány. - bólintott Dustin - Vessz össze Logannel! És utána szép sorban mindenkivel.
-Vesszek össze a Big Time Rushal? Dehát... dehát nagyon jóban vagyunk és...
-Nem érdekel, 24 órád van elhúzni innen. - ezzel Dustin és a drága kis Ashley kimentek az öltözőből. 
 Szembefordultam a tükörrel. Egy könnyes szemű, vörös hajú, már-már elmosódott arcú szánalmas lány nézett vissza rám.
 Mit tegyek most? Talán a legegyszerűbb az lenne ha gyorsan összeszedném a cuccom, visszamennék a turnébuszhoz összepakolnák, keresnék egy repülőt és elmennék. Szó nélkül könnyebb lenne elmenni..
 Igen ez jó ötlet... Akkor szedjünk össze mindent... Hol van a táskám? Ja itt előttem, oké. Letörölném a könnyeket csak nem akarom elmosni a szemfestékem. Jó, a táska megvan ,mim van még? (darabokra tört álmaim) Ja igen, a gitárom! Ó, az még mindig itt van a kezemben. Remek, akkor minden megvan. Remélem még nincs vége a koncertnek és észrevétlenül mehetek ki a stadionból. 
 Megfordultam és elindultam, de lenyomódott a kilincs. Nagyszerű, visszajött valamelyik! Most már tényleg nincs kedvem hallgatni még több módot arra, hogy hogyan tesznek tönkre, egyszerűen pofán baszom, bármelyik is legyen az. Emeltem a gitárom tetre készen de Dustin vagy a kurva helyett Victoria ugrált be az öltözőbe.
-Szia Lana! - örömködött (Vic hangulatát már csak ilyen talán nem is létező szavakkal lehet kifejezni) - Hát te meg hova mész.
-Vissza a turnébuszba? Elfáradtál?- lépett a tükörhöz hogy kiszedje a konfettit a hajából.
-Úgy valahogy.- hagytam rá a dolgokat. Azért jó volt egy ilyen sztár mellett élnem a mindennapokat.

-Ne menj még, a srácokkal elmegyünk vacsizni! 
-Jön Dustin is?
-Igen...
-Akkor nem, kösz.
 Mégis mi történt ilyen hirtelen Dustinnal? És miért hozta magával Logan exét? Victoria mesélt arról, hogy a Ashley -aki egy modell- dobta Logant úgy 3 éve. És hogy Logant nagyon megviselte a szakítás. De mégis mi ütött beléjük, miért fenyegetőznek, miért ilyen lenézőek? Mi rosszat tettem?
-Mi van veled? - fordult felém tágra nyitott szemekkel.
-Kicsit összevesztem Dustinnal. 
Elfordult.
-Mi? Komolyan? Összevesztetek? Jó vicc...- vette ki a fülbevalót a füléből majd újra felém fordult.- Lana!!! Te sírsz?!
Abban a pillanatban előjött a bömbölhetnék és hagytam hogy reflexszerűen elmondjak Vicnek mindent miközben rángatja a vállam a zokogás,Vic pedig lesokkolva hallgatott végig. Azonnal megírt a többieknek mindent (kivéve Logannek), akik habár először értetlenkedtek, de azonnal átjöttek hozzánk. Mindenki tanácstalan volt, nem értettük az egészet.
Lehet hogy ezzel tényleg komoly bajt csináltam. 
De nem érdekel.
Nekem van valamim ami annak a kettőnek már nincs.
A barátaim.


xxx Vic.

Lehetetlen

Belekezdek majd egy új sztoriba! De csak ha érdekel titeket....


Loran Rebeka Taylor egy teljesen átlagos lánynak mondható. Minden este otthon ül, mindig kész van a leckéje, nem okoz a suliban galibát. A pasija Logan is mindenben hasonlít rá, még a nevük magánhangzói is ugyanazok. Élik a teljesen átlagos és izgalommentes életüket együtt. De egy nap ez az átlagos élet rémálommá válik: furcsa dolgok történnek az időjárással, az állatokkal, kormányfők tűnnek el nyomtalanul. A különleges eseményeknek hihetetlen magyarázatot adnak, miszerint földöntúli lények bosszúja ez az apokalipszis. Ezek a magyarázatok nem állnak messze a valóságtól. Lények, melyek mágusoknak hívják magukat azért támadtak meg bennünket, mert állításuk szerint két dolgot is elvettünk tőlük:a fekete arany talizmánt azaz LART-öt és egy Isten erejével bíró személyt. Loran egy véletlen folytán egyedül marad, s egy csapat mágus támadástól egy ismeretlen menti meg... Vagy...Várjunk csak, hisz ő az undok, beképzelt Kendall Schmidt, Loran osztálytársa, aki mint kiderül szintén egy mágus. Miután meghallgatta őket, a mágusok szemszögéből látva az emberek tényleg gonosz lények. Loran mire észbe kap egy háború kellős közepén találja magát és minden célja megtalálni szerelmét és családját. De valahogy kezdi megszeretni a mágusokat, Jamest aki félpucéran érzi jól magát, Carlost akinek a gépmágiája hihetetlen és aki mosolyt csal a maréknyi de mégis erős sereg arcára. És Kendallt is, habár sokszor bunkó, de számtalanszor megmenti a lányt. De mégis mit keres egy festmény Loran-ről a mágusok szentélyében? Miért képes elolvasni az ősi írásokat, amiket még eddig senki nem tudott megfejteni? Kendall és a mágusok vagy Logan és az emberek pártján áll? Igaz hogy róla szól a prófécia? Megmentheti mindhárom világot? Vagy ez eleve LEHETETLEN?

Loran:

16. rész

Hát, nagyon sajnálom, de valahogy

ez a rész nem sikerült túl jól. :(

De azért remélem megérdemel

pár kommentet.

Igyekszem összehozni a Lagen 

párost. :) Jó olvasást!

16.rész: Kettesben
Amit úgy hívnak: boldogság.

-És mi lesz ha meglátnak?- kérdeztem aggodalommal a hangomban.
-Nyugi, nincs itt senki!- suttogta.
-De nyilvános helyen vagyunk- dünnyögtem.

-Mit csináltok?- hallottam James hangját a hátam mögül.
-Lebuktunk!!!- emeltem fel a kezeim amolyan "megadom magam" stílusban.

 Megfordultam és mit ad Isten a fiúk mind ott voltak a már üres félhomályos folyosón a színpad mögött. Alexa sóhajtott egyet.

- Pedig már majdnem megvolt...

-Mi?
-Semmi!!!- tiltakoztunk feltűnően Alexával.

-Na, áruljátok már el!- meresztett kiskutya szemeket Logan. Olyan édes volt én meg olyan szerelmes. BELÉ.

-Írni akartunk Justin Timberlake-nek Lana nevében.- Ennyit mondok csak.
 Elképedve néztem rá. Mi az hogy akartunk? És mi az hogy a nevemben?

    Úgy volt hogy felköszönti őt mert az egyik albuma arany lemez lett. Egyszer játszottak egy filmben együtt azóta nagyon jóban van vele. Persze nem olyan a kapcsolatuk hanem száz százalékban baráti.

 De mégis miért kent mindent rám? Ajj már.....
-Nicsak, valakinek bejön Justin?- kurjantotta Kendall én meg tetőtől talpig elvörösödtem. A fiúk röhögtek, sőt még Alexa is kuncogott.
-Áruló!- sziszegtem majd én is elnevettem magam.


-Na akkor a terv- húzta el a kezét a levegőben Carlos, mi pedig mind odanéztünk, mintha egy tv-t varázsolt volna oda. :)
- 30 perc múlva találkozunk a parkolóban csak mi hatan! Pokrócot, széket, nasit mindenki hoz magával! Elektronikai eszköz szigorúan tilos! Ahogy megbeszéltük nem szólunk senkinek mire készülünk!

 Hadd magyarázzam el: Ma este ugyebár koncert volt ( egy Bangor nevű városban voltunk) és még a fellépés előtt, délután megbeszéltük hogy éjszaka kicsit szórakozunk majd.

 Nyár van meg minden. A parkolóból indulunk gyalog ki az erdőbe a patak mentén. Nappal már bejártuk a helyet és ki is választottunk egy szimpatikus tisztást kempingezésre. Pénzt nem kell adni érte (mondjuk a pénz a BTR-nek nem gond :D ) és totál egyedül leszünk ott. 
 Megkérdeztünk pár embert, és mind azt mondták hogy az a rész el van kerítve, meg hát amúgy sincsenek vadállatok szóval nyugodtan alhatunk a csillagos ég alatt.

 A szállodában lezuhanyoztam, farmer rövidnadrágot húztam. Egy kisebb táskába pakoltam kaját, innivalót (meleg teát), szúnyog riasztót, melegítőt, pokrócot.
 A fényképező gépemmel és a zseblámpával a kezemben indultam ki a parkolóba.

- Lana, már csak rád vártunk- ugrált körbe Vic. Mindig megnevettet ez a lány.
- Minden és mindenki meg van?- világított meg egyenként mindenkit a zseblámpájával Kendall- A sátrak? 


-A hátamon!- hallottam Logan hangját. Olyan sötét volt hogy nem igazán tudtam kivenni melyik Logan az öt sötét folt közül. :D

-Na akkor álljunk párokba, és mindenki jegyezze meg hogy ki a párja! - utasított minket James - Hátha találkozunk Slenderman-nel...

 Alexa odajött mellém- Ne kérdezz semmit, csak nem akarom hogy Carlos megijesszen a sötétben.- és lassan mindenkinek lett párja.

-Miért nekem kell mennem James-szel?? Inkább add ide Fox pórázát vele megyek- makacskodott Vic, a fiúk meg jól kiröhögték. 
De jó hogy jön Fox is! Majd odaadom neki a hajamból a hajgumit és azzal el lesz egész éjszaka. :) Legalább nem fogok unatkozni. Amúgy is régen utazott velem a buszban. Nagyon szeretem James kutyáját, olyan ennivaló! Erről jut eszembe, vajon mi lehet a macskámmal, Cattel? Holnap majd felhívom a nővéremet. :)

Elindultunk ki az utcára majd áttérve a járdára egyenesen az erdő felé vettük az irányt- amiből teszem hozzá csupán a nagy semmi látszott-.

- Amúgy mi az a Slenderman?- néztem Alexára. Mi ketten nem kapcsoltuk be a lámpát, elég  volt az hogy a többiek világítottak.

- Nos drága Lana - kezdte Carlos. Rémsztorit sejtettem kibontakozni- Slendermant úgy képzeld el, hogy ő olyan 2-3 méter magas férfi -(nagyon jó kezdődik)- öltönyben van, és nincs arca. Mármint feje van, de inkább olyan kopasz és fehér mint egy próbababa. Erdőkben jelenik meg. Na a többit majd ha odaértünk, mert még a végén visszafordulsz- nézett hátra nevetve.
-Amúgy ez egy számítógépes játék- súgta Alexa. Hát kösz, ettől még remeg a térdem. Nem kellett volna megkérdeznem.

-Gyerekek én nem látok semmit! - hallottam Logan hangját valahonnan hátulról.

-ÁÁÁÁÁ- síkított valaki- Anyádat James ***(cenzúra)**** !!!!! - ordibált Victoria. Vajon mi folyik ott elöl? :D 

Rátértünk egy ösvényre és elindultunk a sötét erdőben. Nagyon félelmetes volt, ezért mi is elővettük Alexával a lámpánkat hogy világítsunk. Az ösvény véget ért, mi meg áttértünk valami kis erdei útra. Már vagy 30 perce mentünk a vak sötétben amikor végre kiértünk egy tisztásnak mondható részhez.

- Na végre!- nyújtózkodott Carlos.- Gyerünk emberek, verjük fel a sátrakat! Lana kérlek világíts nekem!

- Oké!- léptem oda Carloshoz. Leszedte Logan hátáról a sátrakat és szétosztotta.
- Két sátor van, egyik a fiúké a másik a három lányé. Egymással szembe rakjuk le! Lana gyere világíts!- utasítgatott Vic. De amúgy miért nekem kell világítanom? Mondjuk így nem kellett a sátorral vesződni. Hipp-hopp megvoltunk, beterítettük a polifoarmot, rá a plédet, Vic hozott három párnát ő azokat rakta be.

 Közben a fiúk tüzet raktak, meg mindenféle virslit, húst, pillecukrot szedtek elő.

  Logan és Kendall a tűzhöz odagörgetett 2 nagy farönköt. Gyorsan lefotóztam mindent magunk körül a fényképező gépemmel. Felkaptam magamra a melegítő felsőm, mert kezdett lehűlni az idő, majd helyen foglaltam Alexa mellett.
  
A fiúk még rendezkedtek, nyársra tűzték a kaját meg ilyesmi.
- James hova mész?- kérdezte Vic.
- Leengedem a fáradt olajat ha értitek...- röhögött. Hát ööö én nem mernék egyedül bemenni az erdőbe pisilni. Ááá egyre jobban félek.

-Köcsög szúnyogok!- csapott a karjára Logan nekem meg eszembe jutott hogy nem fújtam be magam.

-Hoztam szúnyog riasztót!- pattantam fel és bekúsztam a sátorba. Turkáltam egy kis ideig majd diadalmasan visszaültem a helyemre, befújtam magam majd körbeadtam mindenkinek.
 James közben visszajött és jelentette hogy valami csávót látott álldogálni a távolban. Kirázott a hideg, a fiúk rögtön oda akartak menni, mi lányok meg hisztizni kezdtünk. Így kezdődött a nagy kemping. :)

- Na akkor kezdjük el csinálni a késői vacsit!- dörzsölte össze a kezeit Kendall.


Elvettem én is egy nyársat és unottan sütögetni kezdtem. 

-Halljátok inkább kész kaját kellett volna hozni! Mindjárt meghalok!- hisztizett Carlos.

-Ja. Úgy korog a hasam hogy az előbb azt hittem hogy egy medve áll mögöttem.- fokozta Kendall.

-Én megeszem nyersen.- és ezzel Logan elkezdte enni a nyers (!!) húst.

-Fújj Logan inkább ne! Tessék az enyém már majdnem kész.- ajánlottam fel neki a cserelehetőséget. Vállat vont és elfogatta. Épp nyúltam volna az övéért, amikor hátra húzta a karját ( úgy hogy ne érjem el a nyársat) és játékosan rám kacsintott. A szívem majd kiugrott a helyéről, rámosolyogtam ( legalább a sötétben nem látszott mennyire elpirultam) és végül ideadta a nyársat.

Végül jóllakottan humorizáltunk tovább. Végre sikerült meghallgatnom Carlos enchiladas sztoriját is amitől olyan röhögőgörcsöt kaptam hogy nem tudtak a többiek se leállítani. :D

 Kendall azt mesélte, hogy tegnap éjszaka dugiban akart enni nutellát (diétázik újabban) amikor beszorult a keze az üvegbe.


 -De a nutellás üveg kicsi, miért nem kanállal ettél? Meg bele se fér a kezed.- akadt fenn Victoria.
-A túlélési ösztön azt diktálta hogy kézzel egyek az üveg aljáról.- tárta szét a karját Kendall.

-Várjunk csak Lana, neked még tartozok egy Slenderman-nel!- csettintett egyet Carlos.

-Nem muszáj...- kezdtem tiltakozni de a többiek félbeszakítottak hogy ne ellenkezek már.

- Na ugye ez egy számítógépes játék. Az egész úgy kezdődött hogy egy csávó egy pályázatra photoshoppolt képeket küldött be amiken ott volt Slenderman. Ezután csináltak belőle játékokat. A The Arrival megvan a gépemen, szívesen megmutatom neked holnap.- na holnap se mutatkozok senki előtt hátha elfelejti- Amúgy a sztori tipikus horror, megérkezel a régi barátnőd házához, ami hol máshol van mint az erdő közepén? Szóval, megtalálod a házat, nyitott ajtóval. Sehol senki, minden feldőltve, eldobálva, mintha betörtek volna. Nincs semmi fegyvered maxa zseblámpád meg a kamerád amin keresztül látjuk a történteket. Utána kinézel az ablakon és mit látsz?

-Hogy kerti partit tartanak?- találgattam- Ugye kerti partit?

-Nem. Slenderman a távolból néz... és.....

-Elég!!!!- sikítottam- Már tiszta libabőr vagyok!!!!

-Jó, jó nyugi- röhögött ki Kendall. Persze nyugi... Jó hogy ő nem fél, fiúból van!

-Valaki menjen el hozzon pár gallyat, mert közben kialszik a tüzünk!- reklamált Logan. Valóban, már csak izzó parázs volt előttem.

-Rendben, akkor siess!- unszolta James- Hátha találkozol valakivel.

A fiúk röhögtem még Alexa is kuncogott.

-Oké, megyek. Gyere Lana!

-M-m-m- miért é- é - n? -dadogtam.

-Hogy világíts!

-Na jó, mi vagyok én, hogy én világítsak ma este mindenkinek?!- tiltakoztam.

-Vidd Foxot is, elijeszt minden vadat!- küldte hozzám a kutyáját James.

Hipp-hopp eldőlt, hogy kik menjenek gallyakért. Besétáltunk hát ketten az erdőbe ( plusz még jött velünk Fox) remegtem mint a kocsonya, és minden fára azt hittem, hogy Slender az. 

-Nagyon félsz?- kérdezte egyszer csak Logan. Volt pár gally a kezében.
 Bólogattam.. De egyszer csak... Valaki odanyúlt a kezemhez...

 Logan rákulcsolta a kezét az enyémre, ledobta a gallyakat a földre, így szabaddá vált mindkét keze. A másik kezével megsimította az arcomat, közelebb hajolt hozzám. Lélegzet-visszafolytva vártam mi lesz és épp mikor az ajkaink súrolták egymást Fox ugatni kezdett. 
 Eltávolodtunk egymástól, de még mindig fogtuk egymás kezét. A fák mögül előugrott valami én meg torkom szakadtából sikítani kezdtem.

-Bocs, csak utánatok jöttem segíteni- hallottam egy ismerős hangot. Carlos volt az!
-Sss semmi baj- ölelt magához Logan. Most már tényleg nagyon remegtem.
-Ember ezt tényleg nem kellett volna- simogatta a hajamat Logan...

Visszamentünk a többiekhez én meg azonnal bevágtam magam a sátorba. Hallottam ahogyan a többiek azt kérdezgetik mi történt. Behunytam a szemem és lefeküdtem.
 -Lana...- feküdt mellém Logan. A sötétben is jól láttam az arcát. Aggodalom tükröződött róla vissza.
 Nekem támasztotta a homlokát, a kezét pedig rátette a csípőmre.
 Már nem féltem. Bejöhetett volna a sikolytól kezdve Slendermanig mindenki a sátorba, mellettem volt az a személy aki mellett biztonságban éreztem magam. Akit szerettem.
 Behunytam a szemem és hagytam hogy szenvedélyesen megcsókoljon.

xxx Vic.
( Köszi hogy elolvastad! :) )

15.rész :)

Sziasztok!

Több mint 3 hónap kihagyás után végre itt az új rész! Nem tudom, hogy ti, akik feliratkoztatok még tavaly nyáron ide, még mindig ugyanúgy szeretitek-e a BTR-t mint én...

De remélem még emlékeztek a sztorira és a szereplőkre! 

6 komment az ára az új résznek!

Amíg nem jön össze addig nem lesz több rész ;)

Ez most tényleg csak tőletek függ.

15. rész: Mégsem szeret?
Furcsa álom, boldog valóság.


  A fiúk managere az egyik városi sportcsarnokot választotta a sajtótájékoztató megrendezéséhez. A csarnok egy végében egy hosszú asztalt helyeztek el, az asztal előtt pedig székek tucatjai sorakoztak amiket sorra foglaltak el újságírók, televíziós riporterek, paparazzik.
 A játék miatt én nem beszélhetek addig, amíg fel nem adom vagy éppen én nyerek. Victoria minden szavának a végéhez hozzá kell fűznie azt hogy -csi, Kendallnek minden szembe jövő lánynak szerelmet kell vallania (ebből érzem hogy még nagy bajok lesznek :) ) , a többiek feladatát még nem tudom. Annyi biztos, hogy ezt a sajtótájékoztatót nem felejtik el egy darabig.
 Igazából nagyon aggódtam, hisz ha benne leszünk a tévében, akkor nem tanácsos így viselkedni. De hát nem tudom ezt közölni senkivel, hiszen ha kiesek egy Carlos által kitalált "büntetésen" esek majd át. Hurrá... Így hát kénytelen leszek hallgatni. Lol.
-Kezdődik!- bukkant fel hirtelen mellettem Kendall a kezeiben egy-egy pohár kávéval, majd az egyiket felém nyújtotta.
 Bólintottam. Beszélnem most nem lehet. :)
 Elindultunk hát az asztalhoz, velünk egyszerre pedig feltűntek a többbiek is. Hát. Jól gondoltam. Ezt a napot jó ideig emlegetni fogják. xD
 Kezdjük James-szel. James az a srác aki abszolút szerethető, jóképű, mindig makulátlan külsejű olyan aki sohasem játssza meg magát. De most... Haja hosszabb volt (Istenem add hogy csak egy paróka!) , egyik szemét eltakarta a frufruja (???!!!) fekete rúzs (atya ég!) fekete bőrdzsekit viselt fekete szűkszárú farmerrel, mindemellett fekete bokacsizmája és egy tucat ugyancsak fekete halálfejes karkötő volt a jobb kezén. Mondanom sem kell tátva maradt a szám. Ha nem lennénk ilyen közeli barátok átlagos fan szemmel nem venném benne észre Jamest.
 Alexa. Nos Alexában nem volt semmi különös, ha figyelmen hagyjuk az estélyi ruhát amiben megjelent. Szép világoskék darab. -Ezt a feladatot Carlos nekem szánta volna- súgta nekem Kendall.
 Carloson nem volt semmi maskara, gondolom neki is valami olyan jellegű feladat jutott mint nekem. Logan sem volt beöltözve, teljesen normálisan néztek ki. Vagyis Logan ugyanolyan szexi szívtipró volt mint máskor. ( De persze én már nem így gondolom, vagyis... na... úgy értem...... LEBUKTAM).
 A teremben hulla csend lett, a fotósok is lefagyva álltak pár percig, de miután feleszméltek döbbenetükből és vadul kattogni kezdtek a fényképezőgépek. Pár percig még hallgattam a fiúk managerének szónoklatát, de utána már csak egy dologra figyeltem: Loganre.
 Nem volt benne semmi különös (épp ahogy ezt már említettem) . A haja gondosan be volt állítva, ruhája tökéletesen összepasszolt, a szemei csodálatosan ragyogtak. A gyomromban lépő lepkék (én inkább parazitáknak mondanám őket) mozgolódni kezdtek , a lábam pedig remegni.  De mindezek ellenére képes voltam elvonatkoztatni, és Logan cselekedeteire összpontosítani figyelmemet. Ő ugyanis elővett egy mikrofont ( vagy elővarázsolta?!) finoman beleköhögött, mire a teremben lévők egy emberként fordultak felé.

 -Khm, khm... Hölgyeim és uraim, köszöntöm önöket- kezdte én meg elképedve néztem rá Kendall pedig csak kuncogott- Szeretném megköszönni, hogy ma is iderángattak minket a gec.......

 Nem bírtam tovább, befogtam a füleim, de még így is hallottam Logan cifra káromkodásait. Kendall a hasát fogva nevetett, Carlos rosszallóan rázta a fejét, James meg se mozdult....
 A fiúk managere pedig majd' elsüllyedt a szégyentől. Nagyon megsajnáltam, tényleg. 
 Hát a riporterek köpni-nyelni nem tudtak, szóval legalább nem tudtak kattogtatni.
- Mindenki kifelé.... Most!!!!- harsogta nekünk  a fiúk managere, én meg behúzott nyakkal elkezdtem az ajtó felé cammogni....
 Alexa  követett engem ( az estélyi ruhájában ami alig fért ki az ajtón) aztán elkezdett idegesen frani akcentussal beszélni. Jól tudta hogy nem szólhatok vissza.
-Ezh máhr mindehnek a tetheje!!!! Nehm hiszhem ehl hohgy ah hülye Logan ilyen hülye felahdatott kapotth!!!!!
 Lehajtottam a fejem hogy ne lássa a mosolyom.. Hála a rövid hajamnak, persze észrevette hogy röhögök ezért elkezdett engem is korholni. Az szakította félbe, hogy meghallottuk a manager kiabálását az egyik helyiségből, összenéztünk és odarohantunk.
-Komolyan, AZ ÉRTELMI SZINTETEK NULLA?!!! NEM ÉRDEKEL A KIBASZOTT JÁTÉKOTOK, MEGALÁZTÁTOK MAGATOKAT AZ EGÉSZ VILÁG ELŐTT!!! HOGY A FENÉBE..
-Te rendezted ezt az egész szart....- szólt közbe Logan. Nem jól tette.
-CSAKIS MIATTATOK!! ELINTÉZEK NEKTEK EGY TURNÉT ÉS EZ A HÁLA? TUDJÁTOK MIT????? INKÁBB ITT HAGYLAK TITEKET A FENÉBE..
-Menjen csak!- szóltam közbe. Azonnal megbántam.
...... Kiestem :(
.......  Ez az egész nem rám tartozik
.......... Nem lehetek ilyen szemtelen egy managerrel!!!
- Hogy mondtad?- fonta össze a karjait a férfi.
-Azt mondta húzzál el a picsába.- mondta Kendall. Carlos egyetértően hümmögött egyet, Logan  bólintott.
-Ja, nem kell nekünk egy ilyen manager..... Tom jobb volt nálad- dünnyögte James.

      Innentől szó szerint elszabadult a pokol. Mindenki kiabált mindenkivel. Én Kendallel, hogy ilyet azért nem mondtam (mármint a húzzon el a picsába részt) Carlos is Kendallel hogy miatta most kiesett a játékból, James Carlosszal hogy fejezze már be, Logan meg a managerrel ordibált cifra szavakat "daloltak" egymásnak..... Alexa meg az egész csapatni hogy álljunk már le.
   Senki sem vette észre Victoria jelenlétét. Igazából azt sem tudom mennyi ideig állhatott ott az ajtóban. Csak annyit tudok hogy közepes hangerővel szólított meg minket, mire mindannyian abbahagytuk a civakodást.
- Itt meg mi a fene folyik?
   Összenéztük, és mint a gyerekek, akik eltörték az anyjuk kedvenc vázáját, bűntudatunkban a földet kezdtük bámulni. Nem mintha valami érdekes lett volna a járólapban.
 -Szexi padló- súgta oda Kendallnek Carlos. Nos Carlos is valami olyasmin gondolkozhatott mint én.
- De most komolyan, Zac - mondta közben Vic a managernek (Zacnek?)- csak játszani akartunk egy jót. Te erőltetted ezt az egészet, akkor rendezd is el valahogyan! Komolyan, ilyen hangzavart még életemben nem hallottam.
-Hhhhhhh- sóhajtott Zac - Rendben srácok. Menjetek vissza a turnébuszba. 
 És mi engedelmesen jól nevelt emberek módjára visszamentünk a turnébuszba. Szándékosan nem a hotelbe. :)

 ***

  Szakadt az eső, villámlott és dörgött az ég. Vacogva vártam, hogy végre átváltson a jelzőlámpa fénye zöldre és átfuthassak a zebrán. A fájdalom a mellkasomban egyre felerősödött. Már nem bírtam visszatartani a zokogást. A lámpa váltott én pedig átrohantam az út másik oldalára, ahol egy fiú várt rám. Az a fiú akit az előbb láttam csókolózni a 'Live your dreams' nevű kávézóban. Az a fiú akit a pokolra kívántam. Az a fiú aki összetörte a szívem.

 Elindultam hát a másik irányba. Nem érdekelt hol lyukadok ki, a lényeg hogy jó távol legyek tőle. Beleléptem egy hatalmas pocsolyába. -Baszki- szisszentem fel és lenéztem. Szitkozódtam még egy kicsit aztán folytattam a menekülést. De már megint ott volt előttem. 180 fokos fordulatot vettem de ekkor megszólalt:

-Miért kerülsz engem?- kiáltotta én meg dühtől remegő tüdővel megfordultam és kapásból rávágtam.

- Mert egy egoista geci vagy!

Hirtelen néma csönd lett. Eltűntek a házak, az utca, a kávézó, az autók. Csak ketten maradtunk. Az eső se esett már.

Logan csak állt én meg zokogni kezdtem. Hirtelen előrelépett, felém nyújtotta a kezét, magához húzott és a fülembe súgta:

-De ez az egoista geci teljes szívéből szeret téged.....

                                                                  Bumm Bumm Tssss

Hatalmas csattanásra riadtam fel, és mint minden második alkalommal most is bevertem a fejem a polcba. Ki volt az az idióta aki oda rakta?!
 - Bocs!- szabadkozott Vic - Csak levertem a táskám.
- Hány óra van?- kérdeztem a fejemet dörzsölve.
- Délután 5 - mondta és közben felvette a táskáját a földről és visszapakolta a kiömlött tartalmát.
- Akkor mindjárt koncert - mondtam, és remegni kezdett a gyomrom.
-Ne mondd már hogy még mindig lámpalázad van!- nevetett ki. 

- De.. sajnos...
- Mit álmodtál?- váltott hirtelen témát.
-Ez most hogy jön ide?
- Hát egy csomószor kimondtad Logan nevét... Csak nem arról álmodtál hogy...
- Fújj Vic ne perverzkedj! - túrtam bele a hajamba. - Nem is róla álmodtam... hanem... Loran-ról!!! Igen! Róla!
-És ő ki???- húzta össze a szemöldökét
-Egy barátnőm..- húztam ki magam, és gondolatban megveregettem a saját vállam amiért ilyen ötletes hazugságot találtam ki ilyen hamar.
-Okééé- válaszolt és a telefonján kezdett szórakozni.
   Megfésültem a hajam, ettem egy Kinder meglepetést, és összeraktam az ajándékot. Kicsi dinó :D
-Hé Lana, James azt írja menjünk ki röplabdázni a parkolóba. Menjünk?
- Benne vagyok! - kiabáltam hátra. Vic-kel átöltöztünk rövidnaciba és kiindultunk a buszból.
-Te Lana...
-Igen? - kérdeztem. Vic előttem ált, és nagyon úgy tűnt még nem nyitott ajtót.
- Nem nyílik az ajtó.
- Na vaccakolj már, engedj oda- löktem félre. Megtoltam a kilincsnél vagy minél fogva de nem sikerült kinyitni.
-Ember... álmélkodott Victoria- Ez olyan mint az egyik rész a sorozatomból.
-Jaj ne ess nekem pánikba, hívd fel a fiúkat.- mondtam miközben még mindig szorgalmasan próbálkoztam.
-Jó...jó....hívom...Kendallt- idegeskedett és megcsörgette Kendallt. Miután szegény Kendall felvette a telefont Vic kiabálni kezdett vele hogy jöjjön ide és szakítsa ki az ajtót, vagy hívja fel a tűzoltókat.
 Persze nem volt ilyen komoly a helyzet. :) A fiúk elkérték a soförtől a kulcsokat, de nem is volt rá szükség, mert rossz felé próbáltuk kinyitni. Nem tudom mióta nyílik befelé. xD

***

  Végül játszottunk a parkolóban egy jót. :) Amikor én szerváltam Logan nem figyelt eléggé és fejen találtam a labdával. Nevetett és ő is megdobott, de ő szándékosan.

 Ezután elkezdődött a párharcunk aminek a fiúk managere vetett végett (már szent a béke) mert készülni kellett a koncertre. Visszaszaladtam a turnébuszba kihoztam pár cuccot és vele a Kinder dinóm. 

  Az öltözőben gitározva vártam a soromra és megalkottam egy vaciúj dalt! Íme:

- Kicsi dinó, kicsi dinó kicsi di-i-i-nó!

   Kicsi dinó, kicsi dinó kicsi di-i-i-nó!

   Kicsi dinó, kicsi dinó kicsi di-i-i-nó!

   Kicsi dinó, kicsi dinó kicsi di-i-i-nó!

 Na jó, a  12 versszakból álló dinódalom még a kezdeti stádiumban van, majd a kész dalt kirakom iTunes-ra! De ha elképzelem magam a lemezzel a kezemben aminek a borítóján ott van a Kinder dinóm elfog a röhögőgörcs :) 

 Hupsz mennem kell a színpadra, hisz várnak a srácok a közönség... és....és..... LOGAN... <3

K°I°C°S°I°°D°I°N°Ó ;)

 Logan... Nincs köztünk se kölcsönös vonzalom, se harag és ez pont jó nekem így. Jó lenne ha összejönnénk, de erre én nem sok esélyt látok....  De hát reménykedni csak szabad, nem?

Még akkor is ha mégsem szeret?

xxx Vic.

  

Önreklámozás pls...

Ezen ügyködtem tegnap, remélem tetszeni fog.
Habár semmi köze a bloghoz... xD de azért kitettem.
xxx Vic.

I'm so sorry.....

Sziasztok idetévedő régi/új olvasóim!

Tényleg nagyon sajnálom, ezt az egészet nem így terveztem, de hát az éven kezdtem a gimiben...
Be tudtam időzíteni 2-3 részt a tanév közben, de hát hónapos kihagyások után kezdtek elpártolni a blogról. Nem én (dehogynem) tehetek róla, rengeteg tanulnivalóm volt hétvégén hittan v. mise volt, amire már 6 éve járok a barátnőimmel,az ünnepeket pedig a családommal szerettem volna tölteni. 
Még van egy hét a suliból, az utána való hetet pedig pihivel akarom tölteni itthon, animével, zenével, Szulejmánnal, BTR-rel meg mindennel amit elhanyagoltam. 
Szóval új rész LEGKÉSŐBB 2 hét múlva várható.
Most épp új videót készítek a youtube csatornámra (dalszöveg fordítás) amit kérésre vállaltam. Majd nézzétek meg! 
Önreklámozás pls... xD :)

xxx Vic.